Tájékoztató a szociális ellátásokról (2017)

Figyelem!

Az alábbi tájékoztató egy rövid átszerkesztett összefoglaló.
Az eredeti tájékoztató ezen a linken megtalálható:

http://csaladitudakozo.kormany.hu/



Tartalomjegyzék

Szociális ellátások 4

Pénzbeli ellátások 4

Időskorúak járadéka 14


Aktív korúak ellátása 15

Ápolási díj 30

Települési támogatás 38

Természetben nyújtott szociális ellátások 39

Köztemetés 40


Közgyógyellátás 40

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 46

Szociális szolgáltatások 50

I. Alapszolgáltatások 51

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 51


Étkeztetés 51

Házi segítségnyújtás 53

Családsegítés 53

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 54

Közösségi ellátások 55

Támogató szolgáltatás 55

Utcai szociális munka 56

Nappali ellátás 57

II. Szakosított ellátási formák 57

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 58 Rehabilitációs intézmények 61


Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 62

Lakóotthon 63

III. Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók 64

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 64

Térítési díj 68

A jogosultak érdekvédelme 74

Az ellátottjogi képviselő 75



A szociálisan rászoruló személyek részére mely szerv és milyen pénzbeli ellátásokat állapít meg?

Szociális rászorultság esetén


A járási hivatal:

  • időskorúak járadékát,
  • foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
  • egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, (korábban rendszeres szociális segély),
  • közgyógyellátást,
  • ápolási díjat:
- súlyosan fogyatékos személy, valamint a 18 év alatti tartósan beteg gyermek után alap összegű ápolási díjat,

- a súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolási igénye esetén járó emelt összegű ápolási díjat, valamint

- kiemelt ápolási díjat állapít meg.

A települési önkormányzat képviselő-testülete a törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást állapít meg.

Hol kell igényelni a szociális ellátásokat?

A kérelmet


- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél,

- a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani.

Mely szerv bírálja el a pénzbeli ellátás megállapítása iránti kérelmet?

A kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.


A szociális ellátás megállapítását követően van-e bejelentési kötelezettsége az ellátásban részesülőnek?

Az időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását vagy ápolási díjat igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban.


A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról - ha e törvény másképp nem rendelkezik - 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

A törvény bizonyos speciális esetekben az általános – 15 napos – bejelentési határidőnél rövidebb, 8 napos határidőt szab a változás bejelentésre.

Az időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását vagy ápolási díjat igénylő személy 8 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak az alábbi tényeket:

- ha a kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít, vagy

- ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított, vagy álláskeresési támogatás igénylése céljából jelentkezett az állami foglalkoztatási szervnél.

Szintén 8 napon belül kell jeleznie az aktív korúak ellátására jogosult személynek a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkezését, valamint a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését.

Ha a szociális ellátásban részesülő személy a bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás rosszhiszemű igénybevételének megállapítása esetén az ellátás igénybevételét a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően kell rosszhiszeműnek tekinteni.

Mely esetekben követelhető vissza a szociális ellátás?

Ha azt a törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtották.


Ebben az esetben a szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

- a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

- természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

- a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

Az ellátást az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

Bizonyos esetekben a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a hatóság rosszhiszeműség hiányában is elrendelje a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését:

  • A más rendszeres pénzellátásra (pl. nyugdíj) való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása és ápolási díj jogosulatlanul, de - amennyiben az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettséget teljesítette - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság rendelkezik.
  • A közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel, valamint a keresőtevékenység - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - időtartamára tekintettel folyósított aktív korúak ellátása jogosulatlanul, de - amennyiben az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettséget teljesítette - nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság rendelkezik.
Kérhető méltányosság abban az esetben, ha a hatóság elrendelte a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését?

Abban az esetben, ha a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, a járási hivatal a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét


- csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

- részletekben fizettetheti meg.

A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a járási hivatal a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti abban az esetben is, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét.

Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

A kérelem elbírálásakor vizsgálják az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzetét?

A jövedelmi, vagyoni feltételekhez kötött ellátások esetében igen. Ezen ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek. Az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványok tartalmazzák a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatait, illetve a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást is.


A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül



Az ellátások megállapításakor milyen időszak jövedelmét vizsgálják?

A jogosultság megállapításakor


- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát veszik figyelembe azzal, hogy a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem számításánál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében számítják be.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján számítják ki.

A fentiektől eltérően az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon részét, amelyen egy éven belül nem kerül sor életvitelszerű, tényleges lakhatás célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására, az eladást vagy átruházást követő egy naptári év leteltét követő napon megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

A jövedelemszámításnál milyen jövedelmet kell figyelmen kívül hagyni?

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

- a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Mikor tekinthető megszűntnek a vállalkozói tevékenység?

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.


Mi tekinthető tartós jövedelemváltozásnak?

Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni


a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,

c) a keresőtevékenység megszűnését,

d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

Milyen tevékenység minősül keresőtevékenységnek?

Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.


Nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;

A törvény alkalmazása szempontjából mely hozzátartozói közösséget tekintjük családnak?

Az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.




- a házastárs, az élettárs,

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a fenti két feltétel valamelyikének megfelelő testvér.

A család jövedelmének vizsgálatakor kiknek a jövedelmét lehet figyelembe venni?

Csak a fent meghatározott közeli hozzátartozók jövedelmét. E szabály értelmében a családdal együtt élő, nagykorú, önálló keresettel rendelkező gyermek jövedelmét a szülő ellátásra való jogosultságának elbírálásakor nem lehet figyelembe venni.


A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül vagyonnak?

Ha a törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek

- külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

- együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

Mely esetben tekintjük a gépjárművet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjárműnek?

Abban az esetben, ha


- a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják, vagy

- a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták.

A lízingelt dolgot a vagyon vizsgálatakor figyelembe kell venni?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§-ának (2) bekezdése az irányadó.


A vagyon vizsgálatakor a család mely tagjainak vagyonát lehet vizsgálni?

Csak a korábban már ismertetettek szerint a közeli hozzátartozók vagyonát.


Mely időponttól állapítják meg a szociális ellátást?

Főszabály szerint, ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.


A havi rendszeres szociális ellátásra vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnése esetén a jogosultat a megszűnés napja szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti.

Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani

Mely időpontig folyósítják a pénzbeli ellátást?

Az időskorúak járadékát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, az ápolási díjat a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, valamint - a települési önkormányzat rendeletének eltérő szabályozása hiányában - a havi rendszerességgel adott települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást és foglalkoztatást helyettesítő támogatást december 30-áig kell folyósítani.


Mekkora az ellátás összege, ha a jogosultság csak a hónap egy részében áll fenn?

Ha a havi rendszeres szociális ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.


A jogosult halála esetén ki veheti fel az ellátást?

A havi rendszeres szociális ellátásra és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.


Milyen időközönként vizsgálják felül a pénzbeli ellátásokat?

A jogosultságot megállapító szerv


- az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra) és az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,

- a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente

legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.



Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.


Az időskorúak járadékát az igénylő lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetését követően a járási hivatal hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.

Ki jogosult az időskorúak járadékára?

Az a személy, aki


- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft),

- egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft),

- egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)

Mennyi az időskorúak járadékának összege?

Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik


  • nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a (24.225,- Ft)
  • az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (28.500,- Ft )
  • az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a (38.475,- Ft)
Mennyi az időskorúak járadékának összege, ha az igénylő rendelkezik jövedelemmel?

A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.


Mely esetben nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást mikor kell szüntetni?

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy


- előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,

- a szabad mozgás vagy tartózkodás jogával élő személy és az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

- az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

Az időskorúak járadékára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.

Aktív korúak ellátása

Az aktív korúak ellátását a járási hivatal állapítja meg.


Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van:

  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a munkavégzésre alkalmas személyek részére, valamint
  • egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható a munkavégzésre valamilyen okból nem alkalmas személyek részére.
A járási hivatal az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt arról, hogy a jogosult részére melyik fenti ellátás típust lehet megállapítani.

Ha a családban a házastársak mindegyike jogosult lenne az aktív korúak ellátásra, mindkettőjük részére megállapítható az ellátás?

Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, ezért csak az egyik családtag kaphatja meg az ellátást.


Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

Ki jogosult az aktív korúak ellátására?

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek,


- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

- aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

- aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy

- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött,vagy

- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Az aktív korúak ellátása tekintetében mely tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek?

Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.


Az aktív korúak ellátásra való jogosultság függ az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetétől?

Igen. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs.


Mit jelent a fogyasztási egység?

Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol


- az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

- a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

- az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

- minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

- a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a megelőző pontok alkalmazásánál nem kell beszámítani) továbbá

- ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.

Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?

A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.


Az igénylő részére tehát csak akkor állapítható meg aktív korúak ellátása, ha az így kapott egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a 25 650 Ft-ot.

Családjával együtt élő nagykorú gyermek esetén a jogosultság megállapítása során figyelembe veszik a nagykorú gyermek szüleinek jövedelmét?

A családjával együtt élő nagykorú gyermek ellátásra való jogosultságának megállapítása során a szülők jövedelmét nem kell figyelembe venni


A jogosultsági feltételek beálltától kezdve mely időpontig nyújtható be az aktív korúak ellátása iránti kérelem?

Az aktív korúak ellátása az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a keresőtevékenység megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.


Mely időponttól állapítják meg az aktív korúak ellátását?

Főszabály szerint, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.


Ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

Kinek nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?

Annak a személynek, aki


- előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

- tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

- gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

- gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig,

- az Flt. szerint az álláskeresési támogatásban részesül,

- katonai szolgálatot teljesít,

- köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

- képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

Mely esetben szüntetik meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot?

- akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát a fenti okok miatt meg kell szüntetni

- aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

- aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 121. napjától,

- akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította,

- akinek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultságát meg kellett szüntetni,

- aki a jogosultságának megszüntetését kéri,

- aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását kinek szüntetik meg?

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek,


- aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

- akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

- aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; vagy

- aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának az éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

= közfoglalkoztatásban nem vett részt,

= keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott,

= munkaerőpiaci programban nem vett részt,

= az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy

= a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül nem működött közre.

Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a felülvizsgálat időpontjában a fenti jogviszonyok valamelyikét nem tudja igazolni, de a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a 30 napos jogviszony megszerzésére 60 napos határidőt ad.

Mely esetekben jogellenes a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése?

A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése azokban az esetben jogellenes, ha a jogellenességet a bíróság megállapította.


A jogosultság megszüntetése esetén mennyi időn belül lehet újra megállapítani az ellátást?

Főszabály szerint az aktív korú személy részére az ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.


Nem állapítható meg ismételten, az együttműködési kötelezettség nélkül az aktív korúak ellátása, ha a korábbi jogosultság „szankciós okból” került megszüntetésre. Ilyen oknak minősül az, ha a jogosult a felülvizsgálatot akadályozta, ha a hatóság a jogellenes munkavégzés tényét ismételten megállapította, ha a jogosult az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt, ha a felajánlott munkalehetőséget nem fogadta el, ha a jogosultság a közfoglalkoztatás körében felmerülő kötelezettség sértés miatt került megszüntetésre, ha a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó előírásnak nem tett eleget vagy nem teljesítette a 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettséget.

Mely esetben függesztik fel az aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását?

Ha az aktív korú személy jogellenesen végez munkát, s erről a tényről a munkaügyi központ értesíti a járási hivatalt. Ebben az esetben a járási hivatal a munkaügyi központnak a jogsértés tényét első ízben megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő hónap első napjától egy hónapig felfüggeszti az ellátás folyósítását. Ha azonban a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, a jogosultságot meg kell szüntetni.


Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra az aktív korúak ellátásában részesülő személy?

Az aktív korúak ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.


Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Ki jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, amennyiben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.


Milyen kötelezettsége van a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek?

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.


A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül köteles az állami foglalkoztatási szervet felkeresni.

Mennyi a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege?

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összeg: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 22.800,- Ft.

Mikor szünetel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása?

Ha a juttatásban részesülő személy


- keresőtevékenységet - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,

- közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

- olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

A szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztéről, valamint a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről az aktív korúak ellátására jogosult személy 8 napon belül értesíti az ellátást megállapító szervet.

Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről a bejelentési kötelezettségét

- a szünetelésre okot adó körülmény megszűnésétől számított 8 napon belül teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követő naptól kezdődően,

- a fenti határidőt elmulasztva teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnése bejelentésének napjától kezdődően kell ismét folyósítani.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles-e a számára felajánlott munkalehetőséget elfogadni?

Igen. Amennyiben a felajánlott munkát nem fogadja, a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.


Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyt a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatják, mennyi a közfoglalkoztatási bér összege?

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított bruttó közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén:


- havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 81 530 forint,

- hetibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 18 740 forint,

- napibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 3748 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 81 530 forint/hó. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás.

Részmunkaidő esetén a fent meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál.

Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén

- havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 forint,

- hetibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 24 495 forint,

- napibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 4899 forint.

Lehet-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatást folyósítani, ha a támogatásban részesülő személy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végez munkát, vagy háztartási munkát folytat?

Nem érinti a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot sem az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, sem a háztartási munka, ezért ilyen jellegű kereső tevékenység mellett a támogatást teljes összegben folyósítják.


A járási hivatal felülvizsgálja-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot?

A járási hivatal a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.


Mire terjed ki a felülvizsgálat?

A jogosult jövedelmi vagyoni helyzetén, túl azt is vizsgálják, hogy az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban


- közfoglalkoztatásban részt vett-e, vagy

- kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - folytatott-e,

- munkaerőpiaci programban részt vett-e, vagy

- a foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt vett-e vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van-e,

- szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül nem működött közre.

A 30 napos időtartam számításakor a fenti tevékenységeknek (kivéve a közfoglalkoztatást) a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani.

Amennyiben a jogosult a feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

Milyen iratokkal igazolható a fenti jogviszonyokban eltöltött 30 napos időtartam?

- az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaszerződéssel, írásbeli munkaszerződés hiányában a munkáltató által kiállított bizonylattal,

- a háztartási munka a foglalkoztató által kiadott, a munkavégzéssel töltött időtartamot is tartalmazó igazolással,

- a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel vagy – írásbeli szerződés hiányában – a fogadó szervezet által az önkéntesekről vezetett nyilvántartás alapján a fogadó szervezet vezetője által kiállított igazolással igazolható.

A közérdekű önkéntes tevékenységről kiállított igazolás tartalmazza az elvégzett önkéntes tevékenység megnevezését és időtartamát, valamint a fogadó szervezet nyilvántartásba vételéről hozott határozat számát.

Mi történik abban az esetben, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a fentieknek nem tud megfelelni?

Esetében a támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.


Meg kell-e szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot abban az esetben is, ha a jogosult azért nem tudott legalább 30 nap keresőtevékenységet folytatni, mert a munkára a foglalkozási egészségügy orvosa nem tartotta alkalmasnak?

Igen, a jogosultságot ebben az esetben is megszüntetik, hiszen a jogosultságot nem csak munkavégzéssel, hanem pl. munkaerő-piaci programban való részvétellel is meg lehet szerezni.


Van-e lehetőség a tevékenységi kötelezettség teljesítésére nyitva álló időtartam meghosszabbítására?

Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettséget nem teljesíti és a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére 60 napos határidőt ad.


A jogosultság további megállapítása érdekében napi hány órában kell kereső tevékenységet folytatni?

A törvény a munkavégzés időtartamát nem határozza meg, ezért akár teljes munkaidőben végzett, akár részmunkaidőben végzett, 30 napi munkával a jogosultságot meg lehet szerezni.


Milyen munkára lehet egyszerűsített módon munkaviszonyt létesíteni?

- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy


- alkalmi munkára.

Milyen munka minősül mezőgazdasági idénymunkának?

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.


Milyen munka minősül turisztikai idénymunkának?

A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony.


Mely munkaviszonyt nevezünk alkalmi munkának?

A munkáltató és a munkavállaló között


- összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

- egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Hogyan keletkezetik az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony?

A felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.


Milyen munkát tekintünk háztartási munkának?

Háztartási munka végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat.


A háztartási munka kizárólag a foglalkoztató természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Kit tekintünk háztartási alkalmazottnak?

A háztartási munkát végző természetes személyt, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.


Háztartási munka végzése esetén kit tekintünk foglalkoztatónak?

Azt a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.


Hogyan történik a háztartási alkalmazott bejelentése?

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató elektronikus úton vagy telefonon (185 szám) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a foglalkoztató adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, a tényleges foglalkoztatás kezdő napját. A foglalkoztatót a háztartási alkalmazott után 1.000 Ft regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli.


Az egyszerűsített foglalkoztatásra, valamint a háztartási munka végzésére vonatkozó részletes szabályokról a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (www.nav.gov.hu) honlapján található tájékoztatás.

Szüneteltetik-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását annak a személynek, aki az ellátás folyósítása mellett háztartási munkát végez, vagy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatják?

Nem szüneteltetik az aktív korúak ellátásának folyósítását, mivel ezek a tevékenységek nem minősül kereső tevékenységnek.


Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

Ki jogosult az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra?

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján


- egészségkárosodott személynek minősül, vagy

- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézménybe illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

Ki minősül egészségkárosodott személynek?

Aki

- a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

- aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

- aki fogyatékossági támogatásban részesül.

Az egészségkárosodott személy részére meddig állapítható meg az ellátás?

Az egészségkárosodott állapot fennállásáig. Ha az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy esetében a határozat, szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozatot vagy szakvéleményt nem nyújtott be, a járási hivatal az ellátásban részesülő egészségi állapotát ismételten megvizsgálja.


Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra az egészségkárosodott személy esetében a jogosultság egészségi állapotra vonatkozó feltétele mindaddig fennáll, amíg az ellátásra való jogosultságot megalapozó, felülvizsgálatot el nem végezték.

Mely esetben szünetel az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása?

Ha az ellátásban részesülő személy


- keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,

- közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

- olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

Mennyi az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege?

Az ellátás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegének 90%-át, 48.795,- forintot.


Ha az ellátásban részesülő személy családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft) állapítottak meg, a részére folyósított ellátás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (48.795,- Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 25.995,- forintot.

Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

Hogyan állapítják meg a családi jövedelemhatárt?

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. Két felnőtt és egy gyermek esetén a családi jövedelemhatár összege: 26.220 Ft X 2,7 = 70.794,- Ft, két felnőtt és két gyermek esetén 26.220 Ft X 3,5 = 91.770,- Ft.


Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegének megállapítása pl. egy gyermeket nevelő család esetén

Az egygyermekes családban az apa jövedelemmel nem rendelkezik, az anya a gyermek után gyermekgondozási segélyben részesül.

Két szülő, egy egészséges gyermek:

Fogyasztási egység A család tényleges jövedelme

1. szülő 1 -

2. szülő 0,9 25.650,- Ft

1. gyermek 0,8 12.200,- Ft (családi pótlék)

Szorzószám: 2,7 összesen: 37.850,- Ft

A családi jövedelemhatár az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás tekintetében: 26 220,- x 2,7 = 70.794,- Ft

Az összege: 70.794,- Ft – 37.850,- Ft =32.944,- Ft

Fontos tudni

Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.


A kérelem elbírálásához szükséges

- jövedelemről szóló igazolás (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, megyei adóigazgatóság, munkáltató),

- vagyonnyilatkozat, továbbá

- a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint

- a közös háztartásban élő tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek ezen állapotát igazoló irat.

Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, a járási hivatal szakértő bevonásával vizsgálja meg az egészségi állapot mértékét.

A kérelemhez csatolandó még:

- a fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

- az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy

- az állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni,

- az együttműködés esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolása annak teljesítéséről,

- a rendszeres pénzellátások megszüntetéséről szóló határozat,

- Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a járási hivatal hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.



Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni.


Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

Ki jogosult ápolási díjra?

A hozzátartozó. Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.


Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?

Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, valamint az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;


Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Mely szerv állapítja meg az ápolási díjat?

A kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.


Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Akinek


- segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

- hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,

- és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?

Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.


Alapösszegű ápolási díj

Ki jogosult alapösszegű ápolási díjra?

A hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló


  • súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.
Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj alapösszege?

Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2017-ben 31.000,- Ft.


Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?

Az alap és az emelt összegű ápolási díj kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos


  • igazolását arról, hogy az ápolt
  • súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
  • a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul,
  • ha az ápolt köznevelési intézmény tanulója, az intézmény vezetőjének igazolását az intézményben való tartózkodás időtartamáról.
Ha a kérelmező kereső tevékenységet folytat az ápolási díj kérelmezése időpontjában, a kérelemhez mellékelni kell a munkáltatói igazolást a napi munkaidőről.

Az ápoltnak is alá kell írni az ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelmet?

Igen. Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor a hatóság megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.


A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?

- a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata

- a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy

- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.

A háziorvos az ápolt súlyosan fogyatékos állapotáról szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Emelt összegű ápolási díj

Mely esetben állapítanak meg alanyi jogú, emelt összegű ápolási díjat?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.


Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?

Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-ával (46.500,- Ft).


Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes


  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

Kiemelt ápolási díj

Kinek állapítható meg a kiemelt ápolási díj?

Annak a hozzátartozónak, aki


- a komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti „E” minősítési kategóriába sorolt(akinek egészségi állapota 1-30% között van és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy

- olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

Mennyi a kiemelt ápolási díj összege?

A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a, 55.800,- Ft.


Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

Milyen igazolást kell benyújtani a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez?

- 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról (a komplex minősítés eredményéről), vagy

- 18 év alatti gyermek (valamint a nagykorúvá vált, de még tanulmányokat folytató olyan gyermek, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak) esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.

Ha a 18. életévét betöltött személy a fenti irattal nem rendelkezik, a rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítésének elvégzését.

A komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványt a rehabilitációs hatóság az ápolási díj iránti kérelmet elbíráló járási hivatal részére is megküldi.

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, (pl. Baranya megyében a Pécsi járási Hivatalnál) még budapesti és pest megyei lakosok esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerület Járási Hivatalánál (1035 Budapest, Váradi u. 15.) kell benyújtani.

Ha a 18. életévét betöltött személy egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság 2012. január 1-jét követően véleményezte, ismét kell kérni a komplex vizsgálat elvégzését?

Amennyiben a 2012. január 1-jét követően kiállított szakhatósági állásfoglalás a kiemelt ápolási díj igénylésekor még érvényes, és tartalmazza az ápolt egészségi állapotának megfelelő besorolási csoportot, nincs szükség az újabb vizsgálat elvégzésére.


Ha azonban a 2012. január 1-jét követően kiállított szakhatósági állásfoglalás nem tartalmazza a minősítési csoportot, (pl. a rokkantsági járadékra való jogosultság igénylése esetén) a fentiek szerint eljárva kérni kell a hatósági bizonyítvány kiállítását a komplex vizsgálat eredményének igazolásáról.

Abban az esetben is kérni kell a felülvizsgálat elvégzését, ha az ápolt egészségi állapotát 2012. január 1-jét megelőzően véleményezték, és állapotát véglegesnek minősítették?

A 2012. január 1-jét megelőzően kiállított OOSZI, ORSZI szakvélemények ebben az esetben nem fogadhatók el, kérni kell a hatóság bizonyítvány kiállítását a komplex minősítés eredményének igazolásáról.


Gyermekek esetén ki állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolást?

A szülőnek az igazolás kiállítása céljából azt a szakorvost kell felkeresnie, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást is kiállította.


A szakorvos mely esetben állítja ki a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást?

A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.


Mely esetben áll fenn a gyermek kiemelt ápolási szükséglete?

Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a gyermeknek, aki - tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően -


- másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, továbbá

- másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

Meddig érvényes a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolás?

Az igazolás érvényességi ideje legfeljebb a gyermek magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának felülvizsgálatáig érvényes. Ha a gyermek egészségi állapota alapján felülvizsgálatra nincs szükség, az igazolás a gyermek 18. életévének betöltéséig érvényes.


Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és tanulmányaira tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a tanulmányok befejezéséig, a már benyújtott igazolás alapján a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.

Az ápolási díj valamennyi típusára vonatkozó szabályok:

Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban éljen?

A törvény az ápolási díj megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen a hatóság megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.


Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?

A súlyosan fogyatékos hozzátartozó ápolására tekintettel megállapított alap, valamint emelt összegű ápolási díjra való jogosultság, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy


- a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

- a fenti ellátás valamelyikére való jogosultság keletkezését megelőző napon a súlyosan fogyatékos hozzátartozójára tekintettel alanyi jogú vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és

- a fenti ellátás valamelyikére való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a súlyosan fogyatékos hozzátartozóra tekintettel megállapított alanyi jogú vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.

A súlyosan fogyatékos hozzátartóra tekintettel megállapított alanyi jogú, valamint a kiemelt ápolási díj folyósításának időtartamát összeszámítják.

Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.


Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak, az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?

A saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.


Az ápolási díjban részesülő személy jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?

Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.


Mely esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó?

Abban az esetben, ha az ápolt személy

  • két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
= a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

= az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

= a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

- rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve, ha az ápoló a legalább 10 évnyi ápolási díjban részesülésére tekintettel nyugellátás, illetve bizonyos, megváltozott munkaképességhez kötött ellátások mellett az ápolási díj teljes összegű folyósítására jogosult, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

- szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

- keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

Megállapítható-e az ápolási díj annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban részesül, s csak hétvégeken tartózkodik otthon?

Ha a tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj megállapítására nincs lehetőség.


Megállapítható-e az ápolási díj annak a hozzátartozónak, akinek tartósan beteg gyermeke általános iskolába jár, s igénybe veszi a napközi ellátást?

Az ápolási díjat abban az esetben lehet állapítani, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint a kötelező tartózkodásra meghatározott további időtartamokban van az általános iskolában.


Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Abban az esetben, ha


- az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

- az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

- az ápolt személy meghal,

- az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

- a jogosultságot kizáró körülmény következik be,

- azt az ápolást végző személy kérte. (Az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.)

- az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza. (Ebben az esetben a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg az ápolási díj.)

Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díjra való jogosultságot a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.


Települési támogatás

2015. március 1-jétől a képviselő-testület a Szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt.


Milyen támogatás nyújtására van lehetőség?

A települési támogatás keretében nyújtható ellátások típusát, jogosultsági feltételeit, összegét az önkormányzat rendelete határozza meg.


Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

- a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

- a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

- a gyógyszerkiadások viseléséhez,

- a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

A képviselő-testület egyéb települési támogatási formákat is megállapíthat.

A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben szabályozott havi összege eléri a 24.800,- forintot. Ebben az esetben a támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, s az ápoló jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére is.

Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást?

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.




Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal


- alanyi közgyógyellátást, normatív közgyógyellátást, és

- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot

állapít meg.





A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha


- nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

- az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Lehet-e a temetési költségek megfizetése alól mentességet kérni?

A települési önkormányzat a rendeletében a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.






A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.


Mire jogosít a közgyógyellátás?

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott


- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,

- gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

Jogosultak köre

Közgyógyellátásra jogosultságot alanyi és normatív alapon lehet jogosultságot szerezni.

Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?


A lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg:

- az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;

- az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;

- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

- a központi szociális segélyben részesülő;

- a rokkantsági járadékos;

- az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az,

- aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

- az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

- az aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket.

Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra?

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az elismert térítési díja

- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy

- a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).

Mely szerv állapítja meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?

Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt.


Fontos tudni

A jogosultság


- az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre,

- normatív alapon megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra.

A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg.

A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehető igénybe.

A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának menete:

A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.


A járási hivatal dönt

- a közgyógyellátásra való jogosultságról,

- a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

- a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.

Ki igazolja a havi gyógyító ellátási szükségletet?

A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa igazolja.


Mit tartalmaz az igazolás?

Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját.


Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

A kérelem benyújtását követően mi a járási hivatal teendője?

A járási hivatal szakkérdésként megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát és a rendszeres gyógyító ellátások havi költségét.


A szakkérdés vizsgálatának normatív közgyógyellátás megállapítását kérelmező személy esetében akkor van helye, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.

Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet a járási hivatal nem tartja megalapozottnak, adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

Hogyan határozzák meg a rendszeres gyógyító ellátások havi költségét?

A rendszeres gyógyító ellátások havi költségének megállapítása során a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni, külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét.


A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6.000,- forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6.000,- forintot meghaladja, a 6.000,- forint feletti összeg a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.

2017-ben mennyi lehet az egyéni gyógyszerkeret?

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- forintot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.


2017-ben mennyi az eseti keret összege?

Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft.


Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

Ha a közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére állapítanak-e meg egyéni gyógyszerkeretet?

Ha az alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére egyéni gyógyszerkeretet nem lehet megállapítani, mivel a gyógyszerkeret meghatározása a havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségek gyógyítását szolgáló gyógyszerek alapján történik. Ebben az esetben eseti keretet (évi 6.000,- Ft) lehet megállapítani.


Lehet-e az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát kérni, ha a jogosultság megállapítását követően a havi rendszeres gyógyszerköltség jelentősen emelkedett?

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000,- forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.


A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,- forintot eléri.

A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

Ha a felülvizsgálat eredményeként emelkedik az egyéni gyógyszerkeret, az mely időponttól jár?

A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.


Ha a felülvizsgálat eredményeképpen csökken az egyéni gyógyszer-keret, az mely időponttól jár?

A felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 30. naptól jár.


Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, azt mely időponttól szüntetik meg?

Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatalát követő 30. nap.


Meddig használható fel a gyógyszerkeret?

A gyógyszerkeret az igazolvány hatályosságának ideje alatt használható fel. Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.


Ki ad tájékoztatást a rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről?

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.


A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

Hogyan lehet a gyógyszer térítési díját kifizetni?

A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, az a közgyógyellátásra jogosultat terheli. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg – a jogosultsági éven belül – a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.


Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.

Ki írhat fel gyógyszert a közgyógyellátott személy részére?

A közgyógyellátás keretében gyógyszert a jogosult részére


- a háziorvosa, illetve azon gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,

- sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

- a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

- a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

- gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos,

- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelhet.

Mely esetben veszti el a közgyógyellátási igazolvány az érvényességét?

Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha


- a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy

- az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy

- a jogosult meghalt.

Mikor nyilvánítják a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná az igazolványt?

Abban az esetben, ha az igazolvány


- elveszett, vagy

- megsemmisült, vagy

- a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált.

Mikor szüntetik meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?

Akkor, ha


- az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy

- a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy

- a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.



Ki jogosult az egészségügyi szolgáltatásra?

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított személy, valamint az a személy, aki szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.


Ki minősül biztosítottnak?

- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

- a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ki jogosult az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése nélkül, ún. szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra?

Az a személy, aki


- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

- saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

- mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

- bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül

- gyermekgondozási segélyben,

- Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, továbbá

- a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

- megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

- kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

- fogvatartott,

- akiknek a jegyző az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapította

- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

- az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,

- nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,

- hajléktalan,

- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

- az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül.

Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére?

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint szolidaritási alapon sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében köteles havonta 7.110,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.


Ki kérheti szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását?

Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, mert nem biztosított, szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná, és jövedelmi helyzete miatt nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.


A járási hivatal kinek állapítja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát?

A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,


- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft)

- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.


A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

I. Szociális alapszolgáltatások

- falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés.

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- közösségi ellátások

- támogató szolgáltatás

- utcai szociális munka

- nappali ellátás.

II. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások

- az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

- a rehabilitációs intézmény,

- a lakóotthon

- az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

- a támogatott lakhatás,

- az egyéb speciális szociális intézmény

III. Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók

- a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylésének módja

- térítési díj

- a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai

- tájékoztatási kötelezettség

- a jogosultak érdekvédelme





Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.


A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a támogató szolgáltatás esetében vizsgálják.



A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.




Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen


- koruk,

- egészségi állapotuk,

- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

- szenvedélybetegségük vagy

- hajléktalanságuk miatt.

A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.



Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást nyújtanak.

A szociális segítés keretében milyen segítséget nyújtanak?

- a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

- a háztartási tevékenységben való közreműködést,

- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

- szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

A személyi gondozás keretében milyen segítséget nyújtanak?

- az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

- a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

- háztartási segítségnyújtást,

- és a szociális segítést.

A házi segítségnyújtás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően vizsgálják az igénylő gondozási szükségletét?

Igen, a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálják az igénylő személy a gondozási szükségletét. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében állapítják meg, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.


Milyen időtartamra jár a házi segítségnyújtás?

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban biztosítják.


Ha a gondozási szükséglet az értékelő adatlap szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.

Hogyan történik a gondozási szükséglet vizsgálata?

A gondozási szükséglet vizsgálata és a vizsgálat eredményének igazolása a értékelő adatlapon történik. Az értékelő adatlap másolati példányát a vizsgálat elvégzését követően átadják az igénylőnek és törvényes képviselőjének. Az értékelőlap kitöltésében a háziorvos is közreműködik.


Az értékelés alapján az alábbi fokozatok megállapítására kerül sor:

Fokozat

Értékelés

Pontszám

Jellemzők

0

Tevékenységeit elvégzi

0-19

Az egyén a vizsgált tevékenységeket el tudja végezni. A szolgáltatás a szociális és egészségi állapot szinten tartására korlátozódik

I.

Egyes tevékenységekben segítségre szoruló

20-34

Az egyén egyes tevékenységekben hetente többször segítségre szorul, vagy figyelmet irányítást igényel

II.

Részleges segítségre szoruló

35-39

Az egyén bizonyos tevékenységek elvégzésében napi rendszeres segítségre szorul vagy napi szintű kontrollt igényel

III.

Teljes ellátásra szoruló

40-56

Az egyén teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel.

Melyik fokozatban indokolt a személyi gondozás nyújtása?

Személyi gondozás az értékelőlapon megállapított I. vagy II. fokozatban indokolt.

Melyik fokozatban indokolt a szociális segítés nyújtása?

Szociális segítés I. vagy II. fokozatban indokolt, valamint 0. fokozatban akkor indokolt, ha az ellátást igénylő


- hatvanötödik életévét betöltötte és egyedül él,

- hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy

- hetvenötödik életévét betöltötte.

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.


A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgáltató, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

A családsegítés keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

- a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

- a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

- a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

- a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

- a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybe vevők után követését biztosító esetmenedzseri feladatokat.



A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.


A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

- az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, felügyeletet,

- a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

- szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.







Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.


A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

- a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

- a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

- a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

- a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

- az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,

- megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében még biztosítják:

- a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,

- a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.



A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.


Mi a támogató szolgáltatás feladata?

- az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

- az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

- információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

- a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

- segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

- egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

- segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

- a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

A fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő, s ezt a tényt igazoló személy.




Az utcai szociális munka keretében biztosítják az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetének megszüntetését, az életmóddal járó ártalmak csökkentését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét






A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,


- tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

- a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

- harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.

Szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátását 16 és 18 év közöttiek is igénybe vehetik azzal, hogy az igénybevevő jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. Ugyanakkor, ha a 16 és 18 év közötti személy a törvényes képviselő beleegyezése vagy jóváhagyása nélkül tesz jognyilatkozatot, a szolgáltató a családdal való kapcsolatfelvétel eredménytelensége esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.





Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.


Az intézmények típusai

- ápolást, gondozást nyújtó intézmények,

- rehabilitációs intézmények,

- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények,

- lakóotthon,

- támogatott lakhatás.



Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.


Az ápolást gondozást nyújtó intézmények típusai

  • idősek otthona,
  • fogyatékos személyek otthona,
  • pszichiátriai betegek otthona,
  • szenvedélybetegek otthona,
  • hajléktalanok otthona.
Idősek otthona

Ki gondozható az idősek otthonában?

Az idősek otthonában a III. fokozatú gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.


Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

Idősek otthonába a fenti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

Ki végzi el az idősek otthonába történő felvételhez szükséges gondozási szükséglet vizsgálatát?

Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.


Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó egyéb körülmények fennállását.

Mely esetben nyújtható az idősotthoni ellátás?

Idősotthoni ellátás az értékelő adatlap alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.


Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de az értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

Gondozási szükséglet hiányában is biztosítható az intézményi ellátás?

Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.


Milyen iratot kell bemutatni a gondozási szükséglet vizsgálatához?

Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy az egyes ellátások megállapításáról szóló igazolásokat.


Melyek a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények?

- a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak;

- az ellátást igénylő egyedül él, és

= nyolcvanadik életévét betöltötte vagy

= hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy

= hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy

= a fentieken kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak,

= I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy

= munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak.

Fogyatékos személyek otthona

Ki gondozható a fogyatékos személyek otthonában?

Az a fogyatékos személy, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.


A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

Pszichiátriai betegek otthona

Ki gondozható a pszichiátriai betegek otthonában?

A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján - nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.


Szenvedélybetegek otthona

Ki gondozható a szenvedélybetegek otthonában?

A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján - szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.


Hajléktalanok otthona

Ki gondozható a hajléktalanok otthonában?

Olyan hajléktalan személyek, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.




A rehabilitációs intézmény a bentlakó önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.


Az intézmények típusai

- a pszichiátriai betegek,

- a szenvedélybetegek,

- a fogyatékos személyek,

- a hajléktalan személyek

rehabilitációs intézménye.

Kit látnak el a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében?

Azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget,, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.


Kit látnak el a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében?

Azt a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személy, akinek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

Kit látnak el a hajléktalanok rehabilitációs intézményében?

Azt az aktív korú, munkaképes hajléktalan személyt, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.






Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.


Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:

- időskorúak gondozóháza,

- fogyatékos személyek gondozóháza,

- pszichiátriai betegek átmeneti otthona,

- szenvedélybetegek átmeneti otthona,

- éjjeli menedékhely,

- hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Kiknek nyújt ellátást az időskorúak gondozóháza?

Azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.


Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos személyek gondozóháza?

Azoknak a fogyatékos személyeknek, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.


Kiknek nyújt ellátást a pszichiátriai betegek átmeneti otthona?

Azoknak a pszichiátriai betegeknek, akiknek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezésük, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti kezelésük nem indokolt.

Kiknek nyújt ellátást a szenvedélybetegek átmeneti otthona?

Azoknak a személyeknek, akiknél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátásuk átmeneti jelleggel családjukban vagy lakókörzetükben nem oldható meg.

Kiknek nyújt ellátást az éjjeli menedékhely?

Az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyeknek. Az éjjeli menedékhely éjszakai pihenést, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.


Kiknek nyújt ellátást a hajléktalan személyek átmeneti szállása?

A hajléktalan személyek átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyeknek biztosít lakhatási szolgáltatást, vagy lakhatási szolgáltatást és az önálló életvitel fenntartása érdekében szükség szerinti mértékű esetvitelt ( azaz szociális munkát).



A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.


Milyen típusai vannak a lakóotthonnak?

- fogyatékos személyek lakóotthona;

- pszichiátriai betegek lakóotthona;

- szenvedélybetegek lakóotthona.

Milyen lakóotthoni ellátási formák léteznek?

Fogyatékos személyek lakóotthona esetében,


- rehabilitációs célú lakóotthon,

- ápoló-gondozó célú lakóotthon.

Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

Ki helyezhető el a rehabilitációs célú lakóotthonban?

- aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

- aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

- önellátásra legalább részben képes;

- lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.







A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.


Mi alapozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését?

- a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

- a bírói ítélet,

- az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata,

- a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.

Az állami fenntartású intézmény esetén ki dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről?

- a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,

- a fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

- a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

- az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető dönt.

A döntést követően mi az intézményvezető feladata?

Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesít és írásban történik.


Mi történik abban az esetben, ha az igény nem teljesíthető?

Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat.


Mi a teendő, ha az igénylő az intézményvezető döntésével nem ért egyet?

Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.


Hogyan gondoskodnak az igények kielégítéséről?

Az állami fenntartású intézmény vezetője nyilvántartása alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodnak az ellátást igénylők elhelyezéséről.


Ki dönt az igénylő soron kívüli elhelyezéséről?

Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.


Mely helyzet alapozza meg soron kívüli elhelyezést?

Állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel működtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén, a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő


- önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,

- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,

- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,

- kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

Mi a teendő az ellátás igénybevétele előtt?

Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt


- állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető,

- egyházi és nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

A megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a megállapodás megkötését megelőzően meghallgatják és véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszik.

Mit tartalmaz a megállapodás?

A megállapodás tartalmazza


- az ellátás kezdetének időpontját,

- az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

- az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

- a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

- egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

- belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

- az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

Milyen szakvélemények szükségesek az intézményi ellátások igényléshez?

A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe történő felvétel, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának 3 hónapnál nem régebbi szakvéleményét.


A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,

- a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy

- a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy

- a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka illetve magasabb összegű családi pótlék megállapítását, folyósítását igazoló dokumentumot.

Kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezés iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról.

Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított, nappali ellátás esetén a demencia kórképet megállapító, bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.

Ha a szenvedélybetegek nappali ellátását igénylő személy nem rendelkezik a fenti szakvéleménnyel, a szolgáltatást részére a kérelem benyújtásától számított három hónapig átmeneti jelleggel szakvélemény hiányában is biztosítják.







A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.


Ki köteles a térítési díjat megfizetni?

- az ellátást igénybe vevő jogosult,

- a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

- a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét (71.250,- forintot)

- a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

- a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

Kit részesítenek ingyenes ellátásban?

A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak jelzálog alapjául szolgáló vagyona és jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.


Milyen ellátást biztosítanak térítésmentesen?

- a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,

- a népkonyhán történő étkeztetést,

- a családsegítést,

- a közösségi ellátásokat,

- az utcai szociális munkát,

- hajléktalan személyek részére a nappali ellátást,

- az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást,

- lakhatási tisztálkodási lehetőség idegenrendészeti eljárás esetén.

A szociális alapszolgáltatás megállapításánál kinek a jövedelmét veszik figyelembe?

A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet veszik figyelembe.


Mennyi lehet a személyi térítési díj?

A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem

- 30%-át étkeztetés,

- 25%-át házi segítségnyújtás,

- 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

- 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

- 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

Mennyi lehet az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj?

A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének


- 15%-át a nappali ellátást,

- 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

- 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén

- a személyi térítési díj nem haladhatja meg az az ellátott havi jövedelmének 60%-át, ha az ellátott számára esetvitelt (szociális munkát) is nyújtanak,

- a fent nem említett esetben lakhatási költséget kell meghatározni személyi térítési díjként.

Hogyan állapítják meg a személyi térítési díjat tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén?

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során megállapítják az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének


- 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,

- 80%-át az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, – rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

Mi minősül jelentős pénzvagyonnak?

Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.


Mit tekintünk jelentős ingatlanvagyonnak?

Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.


Ki fizeti meg a gyógyszerköltséget?

Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli.


Milyen időszakokra állapítják meg a személyi térítési díjat?

Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat


- étkeztetés esetén ellátási napra,

- házi segítségnyújtás esetén gondozási órára,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra,

- támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre,

- nappali ellátás esetén ellátási napra,

- bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve határozzák meg.

Bentlakásos intézményi ellátás esetén

- a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része,

- a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.





?

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.


A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel

- az élethez, emberi méltósághoz,

- a testi épséghez,

- a testi-lelki egészséghez

való jogra.

Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.

Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.

?

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.


Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

- az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;

- az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;

- a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;

- panaszjoguk gyakorlásának módjáról;

- az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

- az intézmény házirendjéről;

- a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;

- a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.



Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.


A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait.

Az érdek-képviseleti fórum a tartós bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani.

Mi az érdekképviseleti fórum feladata?

- előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,

- megtárgyalja az intézményben élők panaszait (ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat) és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

- tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,

- javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról,

- intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.



Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.