Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról (2017)

Figyelem!

Az alábbi tájékoztató egy rövid átszerkesztett összefoglaló. Az eredeti tájékoztató ezen a linken megtalálható:

http://csaladitudakozo.kormany.hu/


Tartalomjegyzék

Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények 4

I. Családtámogatási ellátási formák 5

Családi pótlék 5

Nevelési ellátás 6

Iskoláztatási támogatás 8

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok 11

magasabb összegű családi pótlék 17

Gyermekgondozási támogatások 20

Gyermekgondozást segítő ellátás (2015. 12. 31-ig GYES) 20

Gyermeknevelési támogatás (GYET) 27

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai 28

Anyasági támogatás 31

 II. A családtámogatási formák (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) közös szabályai 34
Az igényelbírálás szabályai 34

Jogalap nélkül felvett ellátás 39

III. A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások 42

Táppénz 44

Gyermekápolási táppénz 48

Csecsemőgondozási díj (Terhességi-gyermekágyi segély) 48

Gyermekgondozási díj 54

Gyermek után járó szabadság 63

Gyermek után járó pótszabadság 63

Gyermeke születésekor az apának járó munkaidő-kedvezmény 64

Családi kedvezmény 65

Első házasok kedvezménye 68


IV. A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai 70 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 70

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó természetbeni támogatás 74

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás 76

Gyermekétkeztetés 77

Gyermektartásdíj megelőlegezése 83

Gyermekek napközbeni ellátása 85

V. Gyermekek utáni ellátásokban részesülők kedvezményei 90

Ingyenes tankönyvellátás 90

VI. Fiatalok életkezdési támogatása 92

Felhasznált joganyag 95

Melléklet: A magasabb összegű családi Pótlékra

jogosító betegségek 96


Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények

Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

gyermekgondozást segítő ellátás (volt GYES)

gyermeknevelési támogatás

anyasági támogatás

táppénz

 
gyermekápolási táppénz

 
csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi segély)

 
gyermekgondozási díj (kivéve a hallgatói gyed-et, amelyhez nem kell biztosítási idő)

 
gyermek után járó pótszabadság

 
az apát megillető munkaidő kedvezmény

családi kedvezmény

családi járulékkedvezmény


A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

gyermektartásdíj megelőlegezése

étkezési térítési díjkedvezmény

ingyenes tankönyvellátás



Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?

Családi pótlék


- nevelési ellátás

- iskoláztatási támogatás

Gyermekgondozási támogatás;

- gyermekgondozást segítő ellátás (2015. 12.31-ig gyermekgondozási segély)

- gyermeknevelési támogatás

Anyasági támogatás

Melyek a biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?

- táppénz

- gyermekápolási táppénz

- csecsemőgondozási díj

- gyermekgondozási díj

- gyermek után járó szabadság és pótszabadság.

- az apát megillető munkaidő kedvezmény

Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?

- családi kedvezmény

- családi járulék kedvezmény

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

- gyermektartásdíj megelőlegezése

- étkezési térítési díjkedvezmény

- ingyenes tankönyvellátás





A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.

A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s a már nem tanköteles, de köznevelési (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.

A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.

Nevelési ellátás

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult

- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

- a szülővel együtt élő házastárs;

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);

- a nevelőszülő;

- a gyám; továbbá

- az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

- a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Mely esetben lehet nevelési ellátást folyósítani a tizenhatodik életévét betöltött, de 18. életévét nem meghaladó, tanulmányokat nem folytató gyermek után?

Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig a szülő

- a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,

- a fentieken túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

Milyen iratot kell csatolni a nevelési ellátás megállapítása iránti kérelemhez, ha a nevelési ellátás megállapítását arra a 16. életévét betöltött gyermekre tekintettel kérik, akinek a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik?

Ebben az esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvos igazolását a gyermek önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.


Kit tekintünk önálló életvitelre nem képes gyermeknek?

Aki


- a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

- a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Mely esetekben hiányzik az önkiszolgáló képessége a gyermeknek?

Ha mások személyes segítsége nélkül nem képes

- étkezni,

- tisztálkodni,

- öltözködni,

- illemhelyet használni vagy

- lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

Iskoláztatási támogatás

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatásra jogosult


- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

- a szülővel együtt élő házastárs;

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);

- a nevelőszülő;

- a gyám; továbbá

- az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

- a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

- a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

Ki tekinthető sajátos nevelési igényű tanulónak?

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Mikor kell bejelenteni azt, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló?

A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.


Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

A 20. életévét betöltött sajátos nevelési igényű gyermek esetén milyen igazolást kell benyújtani a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) legfeljebb 23 éves korig történő folyósításához?

A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti a járási hivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.


A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.

Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra?

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,


- akinek mindkét szülője elhunyt,

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy

- ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.

Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.

Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

A nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

Folyósítható-e az iskoláztatási támogatás, ha a tanköteles gyermek tanulói jogviszonya szünetel?

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítják.

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os arányban - mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.


Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

Ki a nevelőszülő?

Az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a tanköteles gyermek?

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.

A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A tankötelezettség kezdetéről

- az óvoda vezetője,

- ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

- az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Mi történik abban az esetben, ha az óvodás gyermek igazolatlanul mulaszt az óvodában?

Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, után felhívja a családi pótlék jogosultját a jogkövetkezményre, amely azt jelenti, hogy az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

Mi történik abban az esetben, ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek igazolatlanul mulaszt az iskolában?

Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlékban részesülő személy figyelmét a hiányzás jogkövetkezményre. Az adott évben tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.


Milyen összegű a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 2017-ben?

A családi pótlék havi összege


- egygyermekes család esetén 12.200,- forint,

- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,

- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,

- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,

- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,

- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként

17.000,- forint,

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után

25.900,- forint,

- a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,

- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.

A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300,- forint, vagy 25.900,- forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás.

Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és

- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy

- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

Kit lehet saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is

- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

- közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,

- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,


- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?

A kérelemhez csatolni kell,

- a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig kell benyújtani.)

- nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;

- szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?

Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár az ellátás.

Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?

A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt

- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

- a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

- a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

- a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

- az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

- az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

- az ellátásra jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét.

Lehet-e a rendszeres jövedelemmel rendelkező nagykorú gyermek részére, vagy utána családi pótlékot folyósítani?

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Mit tekintünk rendszeres jövedelemnek?

Jövedelemnek minősül az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (2017-ben 127.500,- Ft) összegét.

Rendszeres jövedelemnek a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet tekintjük.

Mely időponttól jár a családi pótlék?

A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.

Hogyan folyósítják a családi pótlékot?

A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A kiutalt és át nem vett ellátást a folyósító szerv abban az esetben folyósítja újra, ha a családi pótlékra jogosult személy az illetékes járási hivatalnál írásban kéri az ellátás újbóli folyósítását. Ha a családi pótlékra jogosult személy a saját hibája miatt nem vette fel a kiutalt ellátást, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1.000,- forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.


Kiskorú szülő a gyermekére tekintettel jogosult családi pótlékra?

Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

Magasabb összegű családi pótlék

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig.

A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul

- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló szakorvosi igazolást.

Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.


A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?

    • első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
    • a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
    • a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét
Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?

Az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.).

Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

2017. április 1-jétől az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát a járási hivatalnál. A járási hivatal a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a rehabilitációs hatóság állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.

Ha a nagykorú személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

- az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

- az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

- a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja.

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A járási hivatal a családi pótlék új folyósítandó összegének megállapításával egyidejűleg intézkedik az utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Központot.

Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre?







Ki és mely időtartamig jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra?


Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a kiskorú szülő, ha a gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban valamint a gyám - kivéve a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő - a saját háztartásában nevelt

- a gyermek 3. életévének betöltéséig.

- ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. (Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez a tankötelezettség kezdetéről szóló döntést.)


- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig.

Ki minősül szülőnek?

A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja

Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosító életkort már betöltötte, örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülő jogosult gyermekgondozási segélyre?

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

Amennyiben a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosító életkort (3. életév, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. életév) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő ellátásra való jogosultsága a gyermek gyermekgondozást segítő ellátásra jogosító életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

Az örökbefogadó szülő ebben az esetben az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Mennyi a gyermekgondozást segítő ellátás összege?

Az ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2017-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozást segítő ellátás összege?

Az ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Hány gyermek után folyósítható a gyermekgondozást segítő ellátás?

Legfeljebb két gyermek után lehet ellátást folyósítani.

Egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ezért így a később született testvér után is megállapítható a gyermekgondozási segély.

Két ellátást csak abban az esetben lehet folyósítani, ha

- a család GYES-re jogosító életkorú gyermekének (három év alatti vagy ikergyermekek vagy tartósan beteg gyermek) 2014. január 1-jét követően születik testvére, vagy

- mind a két gyermek 2014. január 1-jét követően született.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő szülő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozást segítő ellátást?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg az ellátást.

Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek az ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A szülőn kívül kinek lehet gyermekgondozást segítő ellátás megállapítani?

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa részére, ha

- a gyermek az első életévét betöltötte,

- a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

- a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és

- a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

- ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

- a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Érinti-e a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe?

Nem, a nagyszülő ellátásra ez esetben is jogosult.

Mely esetben kell megszüntetni a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát?

A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

Jogosult-e a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra, ha az édesanya napi 8 órában folytat kereső tevékenységet?

A nagyszülő abban az esetben is jogosult az ellátásra, ha a szülő napi 8 órában folytat kereső tevékenységet.

A rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra?

Igen a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek is kérhetik az ellátás megállapítását.

Van-e lehetőség a gyermekgondozást segítő ellátás méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot

- megállapíthat a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

- megállapíthat, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:

- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyei kormányhivatal járási hivatalához kell benyújtani.

Lehet-e a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt munkát végezni?

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően azonban időbeli korlátozás nélkül dolgozhat.

Milyen feltételekkel dolgozhat a kiskorú szülő gyermekének gyámja?

A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő milyen feltételekkel folytathat kereső tevékenységet?

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, ha keresőtevékenységet folytat?

Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozást segítő ellátásának havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2017-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Előzetesen be kell- e jelenteni a munkáltatónak, ha a szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot?

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Hány nap szabadság illeti meg a munkába való visszatérésekor azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe?

A szabadság megállapítására a Munka Törvénykönyve az irányadó, mely kimondja:


A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

Munkában töltött időnek minősül, ezért szabadság jár a következő időtartamokra:

- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

- a szabadság,

- a szülési szabadság,

- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,

- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,

- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

- a munkavégzés alóli mentesülésnek a jogszabályban meghatározott esetei (pl. ilyen az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés).

Mennyi időre jár szabadság, ha a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe?

Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülési szabadság időtartamára (168 nap) időarányosan, valamint a szülési szabadság első évére (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.


Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A szabadság a munkavállaló

- huszonötödik életévétől huszonegy;

- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

- harmincegyedik életévétől huszonhárom;

- harmincharmadik életévétől huszonnégy;

- harmincötödik életévétől huszonöt;

- harminchetedik életévétől huszonhat;

- harminckilencedik életévétől huszonhét;

- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

- negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt el lehet-e helyezni a gyermeket a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?

Igen,

- ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

- ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek a szülőnek folyósított ellátás esetén félévesnél idősebb, vagy a nagyszülő részére folyósított ellátás esetén három évesnél idősebb.

Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

Lehet-e a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására. Az alapösszegű ápolási díj összege 31.000,- Ft, a fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2017-ben 31.000,- Ft) 150%-val (46.500,- Ft), a kiemelt ápolási díj 180%-val (55.800,- Ft). Az ellátásban részesülő személy, a gyermekgondozást segítő ellátás és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.





Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?

A szülő és a gyám, - kivéve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.


Mennyi a gyermeknevelési támogatás összege?

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2017-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.


Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET?

A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására nincs lehetőség.

Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől?

Nem, biztosítási időtől független az ellátás.

Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.







Ki jogosult anyasági támogatásra?

Az a nő, aki várandósága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.


Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra?

- az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték,

- a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

Kinek folyósítják az anyasági támogatást, ha az anya a támogatás felvétele előtt meghal?

Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

Milyen összegű az anyasági támogatás?

2017-ben az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550,- Ft).

Meddig lehet az anyasági támogatást kérelmezni?

Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye.

Mikor nem jár a támogatás?

Nem jár anyasági támogatás, ha


- a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;

- a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha

- a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;

- a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

Milyen igazolásokat kell bemutatni az anyasági támogatás igényléséhez?



ok

Az igényelbírálás szabályai

Milyen formában kell kérni a családtámogatási ellátás megállapítását?

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A családtámogatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítják


Hol lehet benyújtani a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelmet?

A kérelem postai úton vagy személyesen benyújtható

- a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

- a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

- a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

Mely szerv állapítja meg a családtámogatási ellátást?

- a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (Baranya megyében pl. a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala),

- a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala,

- a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala.

Nemzetközi ügyekben mely szervek járnak el?

Ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges:

- a Győri Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme:

- Budapest Főváros,

- Győr-Moson-Sopron megye,

- Komárom-Esztergom megye, vagy

- Pest megye;

- a Szombathelyi Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme

ba) Baranya megye,

bb) Bács-Kiskun megye,

bc) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

bd) Békés megye,

be) Csongrád megye,

bf) Hajdú-Bihar megye,

bg) Heves megye,

bh) Fejér megye,

bi) Jász-Nagykun-Szolnok megye,

bj) Nógrád megye,

bk) Somogy megye,

bl) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

bm) Tolna megye,

bn) Vas megye,

bo) Veszprém megye, vagy

bp) Zala megye közigazgatási területén van.

- egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala.

Milyen iratokkal kell igazolni az ellátásokra való jogosultságot?

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

- a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,

- a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

- a gyám a gyámrendelő határozat,

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,

- az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat,

- az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgára az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,

- az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgára, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték, a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,

- csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

- az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve, hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

Mikortól jár az ellátás, illetve visszamenőleg meg lehet-e állapítani?

A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.


Ki folyósítja az ellátásokat?

A családtámogatási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A folyósító szerv az ellátást


- a jogosult, vagy

- ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja.

Hogyan folyósítják az ellátást?

Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítják. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza -, az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti.


A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

Mikor szünetel az ellátás folyósítása?

Az ellátás szünetel a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem


- az Európai Unió tagállama,

- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

- olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy

- az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Mi történik akkor, ha az ellátás elutasítása, megállapítása nem a jogszabályok szerint történt?

Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni.

Mi történik a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátással?

A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett ellátás – az anyasági támogatás kivételével - azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az ellátást – az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

Az ellátások iránti kérelmek benyújtásakor kell-e illetéket fizetni?

Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Ha az igénylő egyidejűleg több ellátás megállapítását kéri (pl. családi pótlék, anyasági támogatás) mindegyik kérelemhez csatolni kell a kérelem elbírálásához szükséges iratokat?

Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Mit kell tudni a bejelentési kötelezettségről?

Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely a jogosultságot, vagy annak összegét érinti.

Jogalap nélkül felvett ellátás

Ki veszi fel jogalap nélkül az ellátást?







Mi a teendő a jogalap nélkül felvett ellátással?

Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. Ezen idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el.

Mikor róható fel valakinek az ellátás felvétele?

Az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, továbbá, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.

Hogyan értesül az érintett visszafizetési kötelezettségéről?

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozatban dönthetnek.

Ki dönt a visszafizetésről?

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely azt folyósította.

Az igényelbíráló szerv meddig érvényesítheti a követelést?

Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Hogyan történik az ellátás levonása?

A jogalap nélkül felvett ellátás összegét a még folyósított ellátásból vonják le. Ha már nem folyósítják, úgy bármely más ellátás összegéből levonható.

Az ellátásból milyen mértékben vonható le a követelés?

A levonás összege a folyósított ellátás 33 százalékát nem haladhatja meg. A levonással meg nem térült, illetőleg csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.

Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket és a követelést adók módjára hajtatja be.

Lehet-e a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetése alól mentességet kérni?

A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.


A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.

A visszakövetelt családtámogatási ellátás mely esetben veszélyezteti súlyosan a megélhetést?

Ha a közös háztartásban élő családban

    • az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (57.000,- Ft) vagy
    • magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, vagy magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él vagy
    • három vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.
Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.


 

Jogorvoslat

Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén intézkedésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet.














Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?

- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

- egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;

- háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;

- hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.

Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat veszik figyelembe.

Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Csecsemőgondozási díj

Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke


- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy

- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Az édesanyán kívül kinek állapítható még a csecsemőgondozási díj?

Csecsemőgondozási díjra jogosult:

- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gyermek gondozásba vételének napjától,

- a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a gyám kirendelésének napjától,

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal, az elhalálozás napjától

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától

- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gyermek gondozásba vételének napjától

a gyermek születését követő 168. napig.

Az előzetes 365 nap biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani?

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj - kivéve a felsőoktatásban részt vevők részére megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Mely esetben lehet a biztosítási idő beszámítást alkalmazni?

Ha a szülő ugyan biztosítási jogviszonyban, pl. munkaviszonyban áll, de munkaviszonyában nem tudta megszerezni a szükséges 365 napot. Ebben az esetben a ténylegesen megszerzett biztosítási idejébe számítják be a fent meghatározott időtartamokat. Pl. az édesanya a főiskola elvégzése után munkaviszonyt létesített, de gyermeke születéséig csak 300 napot dolgozott. Ebben az esetben a megszerzett biztosítási idejébe beszámítják a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartamát, jelen esetben 65 napot.


Milyen időtartamra jár a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Mikor nem jár a csecsemőgondozási díj?

- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Annak a személynek, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Jogosult-e az egyéni vállalkozó a csecsemőgondozási díjra?

Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége.


Hogyan állapítják meg a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját?

a) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a már ismertetett táppénzszabályok 1-2. pontja alapján állapítják meg:

- Fő szabályként, ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

- Ha a biztosított az 1-es pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az 1-es pontban meghatározott időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

b) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a táppénzszabályok 1-2. pontja szerint, a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

c) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a fentiek alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. E rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Mennyi a csecsemőgondozási díj összege?

A csecsemőgondozási díj összege


- a fenti a) és b). pont szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,

- a fenti c) pont szerinti esetben pedig a naptári napi jövedelem 70%-a.

A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az első alkalommal megállapított összegben kell tovább folyósítani.

Hova kell benyújtani a csecsemőgondozási díj megállapítása iránti kérelmet?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

A vér szerinti apa, valamint a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.

Ki bírálja el és folyósítja a csecsemőgondozási díjat?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet

- a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

- egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.

Egészségbiztosító:

- a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatala,

- a főváros és pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala.

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni?

- a várandós-gondozásról szóló kiskönyv másolatát,

- a várandós-állományba vételről szóló orvosi igazolást,

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatnak másolatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást),

- csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá

- a „Foglalkoztatói igazolás”-t,

- a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya,

- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról.

A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban rendelkeznek az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Vonnak-e járulékokat a csecsemőgondozási díj összegéből?

A csecsemőgondozási díj összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

A csecsemőgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.





Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

Gyermekgondozási díjra jogosult


- a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

- az anya, valamint

- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,

- a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,

- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,


aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ki nem tekinthető szülőnek?

- a helyettes szülő,

- a gyermekvédelmi gyám és

- a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.

Az előzetes 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani?

Az előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani


- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.


A biztosítási idő beszámítására, mint arra a csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályoknál utaltunk, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni.

Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?

Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, és mellette folytathatja vállalkozói tevékenységét.

Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re?

Abban az esetben lehet az anya jogosult a GYED-re, ha csecsemőgondozási díjban részesült és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen.

Biztosításban töltött időnek számít a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama?

A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, de az előzetes biztosítási időbe a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot a megszerzett biztosítási időbe be lehet számítani. Ezt a szabályt alkalmazzák, ha pl. az anya a nappali tagozatú főiskola elvégzése után elhelyezkedik, s gyermeke születéséig 185 napig dolgozik. Ebben az esetben a hiányzó 180 napot a felsőoktatási intézményben eltöltött tanulmányok idejéből beszámítják.


Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?

- ha a szülő az újabb gyermek születésekor kizárólag gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősülnek biztosításban töltött időnek.

- ha azonban a GYET vagy az ápolási díj folyósítása alatt a szülő részmunkaidőben munkaviszonyban is állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosítottá vált, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)

Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő szülő?

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt követően kérheti a gyermekgondozást segítő támogatás megállapítását.

Jogosult-e gyermekgondozási díjra az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő támogatás folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?

Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a gyermekgondozási díjra, melyet a gyermek 2014. január 1-jét követő születése esetén a korábban megállapított ellátás mellett is folyósítanak.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy jogosult-e csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra?

Az álláskeresési járadékban részesülő személy is igényelheti a csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj megállapítását, amennyiben a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint szüneteltetni kell az álláskereséséi járadék folyósítását, ha az álláskereső a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultságának megállapítását jelenti be.

A gyermekgondozási díj milyen időtartamra jár?

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.


Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermekek három éves koráig jár.

Milyen mértékű a gyermekgondozási díj?

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2017-ben 178.500,- Ft)

A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint állapítják meg.

1. Fő szabályként, ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

2. Ha a biztosított az 1-es pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az 1-es pontban meghatározott időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

3. Ha a biztosított a 2. pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

4. Ha a fentiek szerint a naptári napi alap nem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő támogatás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a fentiek alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. E szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Milyen jövedelem alapján állapítják meg az álláskeresési járadékban részesülő személy esetén a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét?

Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

A folyósítás időtartama alatt felülvizsgálják-e a gyermekgondozási díj összegét?

A fent említettek alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.

Hogyan állapítják meg a gyed összegét, ha a szülő egyidejűleg több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra?

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a GYED maximumát. Amennyiben az ellátás egybeszámított összege meghaladná a GYED maximum összegét, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.

Terheli-e levonás a GYED összegét?

Igen. 10 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.

Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?

2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni.

Mikor nem jár a gyermekgondozási díj?

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha


- a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

- a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;

- a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;

- ikergyermekek esetében valamelyik gyermek

= a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában legfeljebb a gyermek második életévének betöltését követően,

= a második életévének betöltését követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

Hol kell igényelni a gyermekgondozási díj megállapítását?

A gyermekgondozási iránti kérelmet „Az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, abban az esetben is, ha a foglalkoztató nem rendelkezik kifizetőhellyel.


Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a gyermekgondozási díjra, vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt öt napon belül a székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

Ki bírálja el és folyósítja a gyermekgondozási díjat?

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet


- a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

- egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.

Egészségbiztosító:

- a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatala,

- a főváros és pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala.

Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt szűnt meg?

A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes egészségbiztosítónak.

Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítónál kell bejelenteni.

Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?

- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

- a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,

- a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,

- gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban rendelkeznek az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése?

- Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül az egészségbiztosítóhoz személyesen vagy postai úton eljuttatni.

- A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni az egészségbiztosító részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.

- Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek?

Ha

- a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,

- a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,

- a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül.

A felsőoktatási intézményben tanulókra vonatkozó szabályok

Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

- a fent említett szabályok alapján (biztosítási jogviszony fennállása, előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása) gyermekgondozási díjra nem jogosult,

- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe (két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni)

- a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

- a gyermeket saját háztartásában neveli,

- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

- a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A felsőoktatásban részt vevő szülő részére mennyi időre állapítják meg a gyermekgondozási díjat?

A gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig.

A felsőoktatásban részt vevő, és az említett jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa mely esetben jogosult gyermekgondozási díjra?

Ha a szülő nő

- meghal, vagy

- az említett feltételek valamelyikének nem felel meg, mert pl. nem járt felsőoktatási intézménybe, és a biztosítási jogviszony és előzetes biztosítási idő hiányában gyermekgondozási díjra nem jogosult.

Ez esetben a vér szerinti apa részére is legfeljebb a gyermek egy éves koráig lehet a gyermekgondozási díjat megállapítani.

Mennyi a felsőoktatásban részt vevő szülő részére megállapított gyermekgondozási díj havi összege?

- A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2017-ben 127.500,- Ft).

- A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2017-ben 161.000 Ft) 70 százaléka.





Mikor köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek?

- a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

- a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,

- a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár (a gyermek 12. életéve betöltéséig, a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében).





Jár-e pótszabadság a gyermek után?

Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint:


- egy gyermek után kettő,

- két gyermek után négy,

- kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából kit tekintünk gyermeknek?

A családok támogatásáról szóló törvény szerint a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket.

Jár-e pótszabadság a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után?

2013. január 1-jétől a fenti pótszabadság két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságot a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén is annak az évnek a végéig lehet megállapítani, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti.

Kit tekintünk fogyatékos gyermeknek?

Azt a kiskorú gyermeket, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, ezért nem csak a súlyosan fogyatékos, hanem a tartósan beteg gyermek után is jár a magasabb mértékű pótszabadság.

Melyik szülő veheti igénybe a gyermek(ek) után járó pótszabadságot?

A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, pl. egy gyermek nevelése esetén mindkét szülő 2-2 nap pótszabadságra jogosult.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából kit tekintünk szülőnek?

- a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársat,

- azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

- a gyámot,

- a nevelőszülőt és a helyettes szülőt.



Jár-e munkaidő-kedvezmény az apának, amikor gyermeke születik?

Igen, gyermeke születésekor öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Ha a családban ikergyermekek születnek, ebben az esetben 7 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát.


A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, melyet a költségvetés megtérít a munkáltatónak.







Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére?

- a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa

- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?

Az a magánszemély, aki a családi pótlékot

- a gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

- a szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

- a javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - például munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja. tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.)

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként


a) egy eltartott esetén 66.670,- forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83.330,- forint,

bb) 2017-ben 100.000,- forint,

bc) 2018-ban 116.670,- forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133.330,- forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220.000,- forint.

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

Ki után jár a családi kedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott

- az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

- a kedvezményezett eltartott, valamint

- az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.


Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából beszámítható gyermek él.

Például, ha a családban három gyermeket nevelnek, egy gyermek után folyósítanak családi pótlékot, a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül, de csak egy gyermek után (aki után folyósítják a családi pótlékot) csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal, vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap

- amelyre tekintettel a családi pótlékra jogosult,

- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A szülők megoszthatják-e a családi kedvezményt?

Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve a velük közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megoszthatják.

A családi kedvezmény megosztott érvényesítését a jogosultak már az adóelőleget megállapító munkáltatótól is kérhetik, ha az erről közös nyilatkozatot tesznek. (Az élettársak év közben csak a közös gyermekre tekintettel járó családi kedvezményt oszthatják meg, a magzat és az élettárs gyermeke után járó kedvezményt csak az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban vehetik megosztottan figyelembe.)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

- az eltartottak, kedvezményezett eltartottak számáról,

- a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

Az első házasok kedvezménye

2015. január 1-jétől az első házasok adókedvezményt vehetnek igénybe.

Ki érvényesítheti az adókedvezményt?

Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti.


Mekkora a kedvezmény mértéke?

A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.

Mennyi ideig vehető igénye a kedvezmény?

A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónapig.


Megosztható-e a kedvezmény?

A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe.

Van-e feltétele az igénybevételnek?

Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

Családi járulékkedvezmény

Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból is érvényesíteni tudja.

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

Ki jogosult a családi járulékkedvezményre?

A személyi jövedelemadóról szóló, fentiek szerint ismertetett családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa.

A családi járulékkedvezményt a fenti személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

Mennyi a családi járulékkedvezmény összege?

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegéből


- a biztosított által vagy

- az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

- a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.





A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

  • az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és - ha megfelel a feltételeknek - a szünidei gyermekétkeztetésnek,
    • a természetbeni támogatásnak,
    • az ingyenes tankönyvnek
    • egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
Hova kell benyújtani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet?

Ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. A kérelem a kormányablakban is benyújtható.


Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?



Nagykorú gyermek esetén is megállapítható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény?

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

- nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Mely időpontig állapítják meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot?

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra állapítja meg a jogosultságot, de legfeljebb

- a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat.

- a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig, ha a gyermek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság szempontjából kit lehet egyedülállónak tekinteni?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.


Hogyan számítják ki a család egy főre jutó jövedelmét?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor

- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelem- számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(A fentiektől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.)

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

- a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét (22 800,- Ft) meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

Milyen kiadással lehet az egy főre jutó jövedelmet csökkenteni?

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

Mit értünk vagyon alatt?

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.

Mi tekinthető nem hasznosítható ingatlannak?

A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó- a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Kikre terjed ki a vagyonvizsgálat?

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a gondozó család tagjainak vagyonára.

Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közeli hozzátartozóként figyelembe venni?

A kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

- a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,

- a fentiekbe nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

Mely esetben szűnik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

- megszűnik az 1 év időtartam leteltével,

- megszüntetésre kerül, ha

- a felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy

- a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.



A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó természetbeni támogatás

Alapösszegű támogatás

A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága


- a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

alapösszegű (2017-ben 6.000,- Ft) természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt a fenti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

Emelt összegű támogatás

A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján

- a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

emelt összegű (2017-ben 6.500 Ft) természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

Kit tekintünk hátrányos helyzetű gyermeknek?

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:


- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

- a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Kit tekintünk halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek?

Halmozottan hátrányos helyzetű


- az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül legalább kettő fennáll:

= a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

= a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

= a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

- a nevelésbe vett gyermek,

- az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag vizsgálják, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítják meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás

Ki jogosult pénzbeli ellátásra?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha


- a gyermek tartására köteles, és

- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.


Mennyi a pénzbeli ellátás havi összege?

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a, mely 6.270,- Ft.













pótlékot folyósít gyermekenként.

Fontos tudni

A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.



Gyermekétkeztetés (intézményi, Szünidei)

Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosítanak kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében.

Intézményi gyermekétkeztetést biztosítanak

- a bölcsődében, mini bölcsődében

- az óvodában,

- a nyári napközis otthonban,

- az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,

- az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

- a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében.

A rászoruló gyermekek részére ingyenes szünidei gyermekétkeztetést a nyári szünet ideje alatt legalább 43 munkanapon, a tavaszi, őszi, téli szünidő valamennyi munkanapján, valamint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda ennek megfelelő zárva tartásának időtartama alatt kötelező a települési önkormányzatnak megszerveznie, és a szülő, törvényes képviselő kérelmére biztosítania.

Intézményi gyermekétkeztetés

Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben

- a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

- a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést biztosítanak.

Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

Ingyenesen biztosítják az intézményi gyermekétkeztetést:

= a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2017-ben 110.224 Ft) vagy
  • nevelésbe vették;
= az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
  • nevelésbe vették;
= azon szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;

= az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

  • nevelésbe vették, vagy
  • utógondozói ellátásban részesül.
50%-os normatív kedvezményt biztosítanak:

- az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

- az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára.

Milyen iratot kell benyújtani az ingyenes és az 50%-os mértékű normatív kedvezményű étkeztetés igénybevételéhez?

A kedvezmény biztosításához az intézményvezetőnek be kell nyújtani az alábbi iratokat:

- az ingyenes bölcsődei vagy óvodai étkezés biztosításához a „NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatványt,

- tanulók esetén az ingyenes, valamint az 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetés biztosításához a „NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés b)-d) pontja és a Gyvt. 21/B. § (2) bekezdése szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatványt,

- nyilatkozatot a családban nevelt gyermekek számáról (három és több gyermek nevelése esetén),

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító hatósági döntés másolatát. (Ha a szülő, más törvényes képviselő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor kérte a határozat egy példányának megküldését a gyermekétkeztetést biztosító intézmény számára, a határozat érvényességének időtartama alatt a határozat másolatát nem kell benyújtania az intézményvezetőnek)


- a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatát, ennek hiányában tartós betegség esetén szakorvosi igazolást sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

A fenti iratokat minden nevelési év elején be kell nyújtani az intézményvezetőnek?

Kizárólag a Nyilatkozatokat kell a nevelési év elején benyújtani. A szülőnek a nevelési év, tanítási év kezdetén nem kell ismételten benyújtania az egyéb dokumentumokat, ha az azokban foglaltak nem változtak és intézményváltásra sem került sor.

Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábban csatolt dokumentumok tekintetében időközben nem következett be változás (pl. a gyermek továbbra is jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre).

Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés biztosításához kiket lehet figyelembe venni közös háztartásban élőként?

Közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

- a tizennyolc éven aluli,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és

- életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki tekinthető tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeknek?

Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,

Fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:

- a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,

- a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt.

A jövedelemtől függő ingyenes bölcsődei vagy óvodai gyermekétkezetés megállapításakor az egy főre jutó jövedelem megállapításakor kiket kell közös háztartásban élő családtagként figyelembe venni?

A kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

- szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

- a fent említett gyermeket,

- a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A jövedelem igazolásához munkáltatói igazolást nem kell csatolni, elegendő a szülő nyilatkozata.

A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását?

Igen, ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre való jogosultsági feltételek valamelyike a gyermek tekintetében fennállnak. A családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a száma összeadódik.

A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre.

Szünidei gyermekétkeztetés

A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

- a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

- a fentieken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén

- a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

- az iskolás gyermekek számára a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, valamint az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében az 5 hónapos életkort betöltött gyermekek jogosultak, abban az esetben is, ha intézményi (jellemzően bölcsődei) jogviszonnyal nem rendelkeznek.

Hol biztosítják a szünidei étkezést?

A gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről gondoskodik. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, így különösen erre alkalmas helyiség hiánya esetén, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható.

A szünidei gyermekétkeztetés során, ha az étel helyben történő elfogyasztását a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője vagy a szülő, más törvényes képviselő által megbízott személy számára lehetővé teszik.

Be kell-e jelenteni, ha a gyermek nem veszi igénybe az intézményi vagy szünidei étkeztetést?

Ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkeztetést biztosítónál bejelenti


- a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint

- a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

Távollét esetén mely naptól nem kell térítési díjat fizetni?

Ha az intézmény házirendje vagy az étkeztetésre vonatkozó szabályzata kedvezőbben nem rendelkezik, a szülő a bejelentését követő naptól a távolmaradás idejére mentesül az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

Gyermektartásdíj megelőlegezése

Mely esetben lehet a gyermektartásdíjat megelőlegezni?

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor,


- ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és

- a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen,

- a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást, nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét (57.000,- Ft,).

Ki kérheti a gyermektartásdíj megelőlegezését?

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

Milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni?

A kérelemhez csatolni kell:

- a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,

- nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,

- a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Mely esetekben nem kerülhet sor a tartásdíj megelőlegezésére?

Akkor, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett:

    • külföldi tartózkodási helye ismeretlen vagy lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés és viszonosság sem áll fenn,
    • a jogosulttal közös háztartásában él.
Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének

- részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy

- lejárt gyermektartásdíj esetén.

Milyen időtartamra jár a megelőlegezés?

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet

- a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,

- a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át

kell kifizetni.









Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést szervezik meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.

A fenti ok fennállása miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

- akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

- akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,

- akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

A gyermekek napközbeni ellátásának formái - a gyermekek életkorának megfelelően -

- a bölcsődei ellátás,

- a napközbeni gyermekfelügyelet, és

- az alternatív napközbeni ellátás.

Bölcsődei ellátás

A bölcsődei ellátás keretében a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosítják.

Bölcsődei ellátást biztosíthat:

- a bölcsőde,

- a mini bölcsőde,

- a munkahelyi bölcsőde és

- a családi bölcsőde.

Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.

Megszüntetik annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

Bölcsőde

A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.


A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

2017. március 1-jétől a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll ,


- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

- a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,

- az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és

- a védelembe vett gyermeket.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a Bölcsődéhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.

Családi bölcsőde

A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.

Napközbeni gyermekfelügyelet

A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal - a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít

- a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,

- a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,

- az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,

- a magántanuló számára,

- az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és

- az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

Napközbeni gyermekfelügyelet keretében húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Ha az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy az egyik szülő meghal, vagy többes ikrek születésekor a napközbeni gyermekfelügyelet a szülő, törvényes képviselő otthonában a gyermek születésétől kezdve nyújtható.


A szülő, törvényes képviselő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben - betegsége vagy egyéb ok miatt - nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, így különösen amikor

- az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van,

- többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a szülő segítségre szorul,

- az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított,

- az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy

- az egyik szülő meghal.

A napközbeni gyermekfelügyelet keretében

- a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet biztosítanak, és

- segítséget nyújtanak az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek tanulmányait sajátos nevelési igénye vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.

Alternatív napközbeni ellátás

Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,


- a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.









- tartósan beteg,

- a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

- három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

- nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

- a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.

A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell

- tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében,

- sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni.

Mikor kell az igényt bejelenteni?

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

Milyen igazolást kell benyújtani a jogosultság igazolásához?

A jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt),

- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye,

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.



VI. Fiatalok életkezdési támogatása

(Forrás: Magyar Államkincstár)


A 2005. december 31-ét követően születetett gyermekek részére a Magyar Állam egyszeri életkezdési támogatást nyújt, amely arra szolgál, hogy a nagykorúság kezdetén, vagyis a 18. életév betöltése után könnyebb legyen a fiatalok életkezdése a továbbtanulás, pályaválasztás, otthonteremtés vagy családalapítás terén.

Ki jogosult az életkezdési támogatásra?

Az életkezdési támogatásra, minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult.

Milyen mértékű az életkezdési támogatás?

A 2005. december 31. napja után született gyermek 42.500,- forint összegű egyszeri életkezdési támogatásban részesül, ez automatikusan a gyermek nevére megnyitásra kerülő letéti számlán kerül elhelyezésre a Magyar Államkincstárnál. Az összeg ezen a letéti számlán kamatozik, melyet a gyermek a hozammal együtt a 18. életévének betöltése után a törvényben meghatározott célokra használhat fel.

Kell-e igényelni az életkezdési támogatást?

A Magyar Államkincstár a szülés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére – automatikusan – kincstári letéti számlát nyit. A Kincstár ezen a számlán tartja nyilván a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait, valamint levélben értesíti a szülőket a kincstári letéti számla megnyitásának tényéről. Az életkezdési támogatás letéti számlán való kezelése, nyilvántartása automatikus, azt igényelni külön nem kell.

Mi az a Start-értékpapírszámla?

A szülő vagy hozzátartozó döntése alapján a kincstári letéti számlán lévő összeg lehívható az úgynevezett Start-értékpapírszámlára, amely tetszés szerinti összeggel, rendszeres vagy eseti befizetésekkel kiegészíthető. A már rendelkezésre álló összeg a Start-értékpapírszámlán befektetésre kerül, ezzel is növelve annak hozamát.

2012. október 1-jétől Start-értékpapírszámla nyitására csak a Magyar Államkincstárnál van lehetőség, melynek nyitása és vezetése díjmentes, a befektetett összeg adómentes. 2013. december 2-tól a Start-értékpapírszámlára befizetett összegek a gyermek születési évéhez igazodó Babakötvénybe kerülnek automatikusan befektetésre, amelyállampapír infláció felett 3%-os kamatot garantál a teljes futamidő alatt

Egy gyermeknek egy számla nyitható, amelyre adott esetben a települési önkormányzatok is teljesíthetnek befizetést.

Milyen dokumentumok szükségesek a Start-értékpapírszámla nyitáshoz?

A számla nyitásához szükséges:

  • a számlát nyitó személyazonosításra alkalmas okmányának, lakcímkártyájának, adóigazolványának bemutatása
  • a gyermek adatai (adóazonosító, személyazonosító adatainak közlése)
  • hozzátartozói számlanyitás esetén 25.000,- forint befizetése, a szülő/törvényes képviselő természetes személyazonosító adatainak ismerete, személyi dokumentumok bemutatása
  • nyilatkozat megtétele szülő esetén a családi pótlékra való jogosultság fennállásáról, hozzátartozó esetén a gyermekkel fennálló hozzátartozói kapcsolatról, valamint arról, hogy a szülő a gyermek után jogosult a családi pótlékra.
Milyen kényelmi szolgáltatások vehetők igénybe a Start-értékpapírszámlához?

A Start-értékpapírszámlához kiegészítő szerződés keretében igényelhető WebKincstár illetve MobilKincstár és TeleKincstár szolgáltatás, amelyeknek köszönhetően kényelmesen, otthonról, interneten és telefonon keresztül is intézhető például a gyermek számlája feletti rendelkezés, vagy a számla egyenlegének lekérdezése.

Meddig lehet a Start-értékpapírszámlát megnyitni?

Start-értékpapírszámla a gyermek részére – 2012. október 1-jétől kizárólag a Kincstárban – 18. életévének betöltéséig bármikor nyitható.

A 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is nyitható Start-értékpapírszámla, de Ők nem jogosultak az egyszeri életkezdési támogatásra.

Hogyan gyarapítható az életkezdési támogatás összege?

Az életkezdési támogatás összege a Start-értékpapírszámla nyitásával, arra történő befizetésekkel és az összeg befektetésével gyarapítható. A befizetés készpénzben, átutalással vagy bankkártyás fizetéssel teljesíthető. A befizethető összeg tekintetében nincs felső korlát. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély, illetőleg települési önkormányzat. A települési önkormányzatok befizetései után állami támogatás nem jár.

  • már a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is lehet Start- értékpapírszámlát nyitni; a szülők és hozzátartozók is megnyithatják a Start- értékpapírszámlát; esetükben a számlanyitást követő 30 napon belül szükséges 25.000,- forint összeg befizetése;
  • évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000,- forint állami kamattámogatás jár;
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000,- forint;
  • az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket a nevelési időszakkal arányos, de maximum évi 12.000,- forint állami támogatás illeti meg, amely támogatás a befizetéstől független.
  • díj, jutalék, illetékmentes a számlanyitás, számlavezetés;
  • a befizetésnek nincs felső korlátja;
  • az életkezdési támogatás összege a hozamokkal együtt Babakötvény állampapírban helyezhető el, mely az állami garancia miatt hosszú távú biztonságos befektetés;
  • a Babakötvény az éves kamatokat automatikusan „önmagába forgatja vissza”: mindig a gyermek születési évéhez igazodó, azonos sorozatszámú kötvénybe lehet befektetni;
  • a gyermek 18. életévének betöltéséig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól;
  • a befektetések mentesek mindenféle végrehajtás alól.
Mikor használható fel a Babakötvény?

A gyermek számláján elhelyezett összegek, illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően használható fel a törvényben meghatározott célokra.



Felhasznált joganyag

Ellátás

Jogszabály

Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye

1995. évi CXVII. tv. 40.§



Anyasági támogatás

1998. évi LXXXIV. tv. 29-33.§

Csecsemőgondozási díj

1997. évi LXXXIII. tv. 40-42.§

Gyermekgondozási díj (GYED)

1997. évi LXXXIII. tv. 42/a-d.§

Gyermekgondozást segítő támogatás

1998. évi LXXXIV. tv. 20-28.§

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás)

1998. évi LXXXIV. tv. 7-8.§

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, Pénzbeli támogatás,

1997. évi XXXI. tv. 19-20.§

Tankönyvtámogatás

2013. évi CCXXXII. tv.

Gyermekek után járó pótszabadság

2012. évi I. tv.

Apáknak járó munkaidő-kedvezmény

2012. évi I. tv.

Családi járulékkedvezmény

1997. évi LXXX. tv.

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

I. Rész



A

B

C

D

E

F

1.

Betegségcsoport megnevezése

Betűjel

Számjel

Betegség BNO kódja

Betegség megnevezése

Súlyosság foka

2.

Hallási fogyatékos

K

2

H90

Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés

A hallásküszöbérték a beszédfrekvenciákon mindkét









H90.0

Kétoldali vezetéses hallásvesztés

fülön 40 dB felett van.









H90.2

Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.











H90.3

Kétoldali idegi hallásvesztés











H90.5

Idegi hallásvesztés k.m.n.











H90.6

Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés











H90.8

Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.











H91

Egyéb hallásvesztés











H91.0

Ototoxikus hallásvesztés











H91.2

Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés











H91.3

Siketnémaság, m.n.o.











H91.8

Egyéb hallásvesztés











H91.9

Hallásvesztés k.m.n.



3.

Értelmi fogyatékos

M



F71.0-F739

Közepes, súlyos és igen súlyos mentális retardációk

Az intelligencia kvóciens az 50-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga

100-nál van, és standard deviációja 15.


4.

Látási fogyatékos

K

1

H54

Vakság és csökkentlátás

Annál állapítható meg,









H54.0

Vakság mindkét szemen

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval









H54.1

Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen

aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,









H54.2

Csökkentlátás mindkét szemen

ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujja-

kat, vagy









H54.3

Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen

ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs,

vagy a másik szeme hiányzik,













b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb,

vagy














c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.













A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető

szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. A magasabb összegű családi pótlékra

az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak

, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.


5.

Mozgás-szervi fogyatékos

L











A végtag (végtagok)





Z89.1-Z89.9

Végtag szerzett hiánya

Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében



hiánya, csonkoltsága,





Q65.0-Q65.9

A csípő veleszületett deformitásai

korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges



művégtag használatával





Q66.0-Q66.9

A lábak veleszületett rendellenességei

helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége,



is, egy vagy több végtag





Q68.2

A térd veleszületett deformitása

állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul,



nagyízületi merevséggel





Q68.5

A láb hosszú csontjainak veleszületett, k.m.n. görbülete

ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.



járó elváltozásai.





Q71.0

A felső végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya

Az 5. pont alkalmazásában:









Q71.1

A felkar és alkar veleszületett hiánya, a kéz meglétével

a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti



A csont-izomrendszer





Q71.2

Mindkét alkar és kéz veleszületett hiánya

részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési



veleszületett





Q71.3

Kéz és ujj(-ak) veleszületett hiánya

rendellenesség következtében fennálló hiánya;



rendellenes-ségei és





Q72.0

Az alsó végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya

b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók



deformitásai





Q72.1

A comb és lábszár veleszülett hiánya, a lábfej meglétével

olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os









Q72.2

Mindkét lábszár és láb veleszületett hiánya

mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;









Q72.3

A láb és lábujj(-ak) veleszületett hiánya

c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan









Q73.0-Q74.9

Nem meghatározott végtag redukciós defektusai, Egyéb veleszületett végtag-rendellenességek

mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag-

használatát legalább 50%-os










Q76.0-Q76.9

A gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei

mértékben korlátozzák;









Q77.0-Q77.9

Csont-porcképződési zavar (osteo-chondrodysplasia) a csöves csontok és gerinccsontok növekedési defektusával

d) a gerincoszlop és a mellkas deformitása: amely erősen károsítja a támasztó

és mozgató funkciókat vagy légzési,










Q78.0-78.9

Egyéb osteo-chondrodysplasiák

illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség



A csont-izomrendszer és





M06.0-M13.9

Gyulladásos polyarthropathiák

különleges gyógykezelést igényel, ha műtét



kötőszövet betegsége





M20.0

Kézujj(ak) deformitása

(műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése









M21.0-M25.9

Egyéb ízületi betegségek

szükséges (a viselés ideje alatt);









M41.0-M41.9

Scoliosis

e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások,









M42.0

A gerinc juvenilis osteochondrosisa

amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet



A járást súlyosan





M42.9

A gerinc osteochondrosisa, k.m.n.

legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;



korlátozó deformitással





M45

Spondylitis ankylopoetica

f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan



és merevséggel járó M.





M46.0-M46.9

Egyéb gyulladásos gerincbetegségek

károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű



Bechterew, combcsontfej-





M51.4

Egyéb intervertebrális porckorong rendellenességek

mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.



elhalás, álízület





M51.8







Krónikus polyarthritis





M51.9







a végtagízületekben





M53.0-M53.9

Dorsopathiák





nagyfokú deformitással,





M54.0-M 54.9

Hát-fájdalom





következményes





M60.0-M60.9

Myositis





merevséggel,





M61.0-M61.9

Az izmok meszesedése és csontosodása





izomatrófiával





M62.0-M62.9

Egyéb izom-rendellenességek











M84.0-84.9

A csontfolytonosság rendellenességei











M84.1

Össze nem forrt csonttörés [álízület]











M85.0-85.9

A csontsűrűség és szerkezet egyéb rendellenességei











M86.0-M89.9

Egyéb osteopathiák











M91.0-M92.9

Chondropathiák











M93.0

A combcsont proximális epiphysisének elcsúszása (nem traumás)











M93.2-M93.9

Egyéb osteochondropathiák











M94.0-M94.9

A porc egyéb rendellenességei











M95.2-M95.9

A csont - izomrendszer és a kötőszövet egyéb szerzett deformitásai











M96.0

Álízület fúzió vagy arthrodesis után











M99.0-M99.9

Biomechanikai károsodások m.n.o.





A térd és a lábszár





S83.1

A térd ficama





sérülései





S84.0

A nervus peroneus sérülése a lábszár szintjében





Elzáródást okozó





I74.0-174.9

Artériás embólia és thrombosis





(obliteráló) érbetegségek





I83.0

Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel





Többszörös torpid ulcus





I83.2

Az alsó végtagok visszértágulata, fekéllyel és gyulladással





crurisszal járó post-thromboticus syndroma





I87.0

Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes





Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel





M36.2

Haemophiliás arthropathia





Az idegrend-szer





G35

Sclerosis multiplex





betegségei.





G80.0-G80.9

Csecsemőkori agyi bénulás





A központi vagy perifériás





G81.0-G81.9

Féloldali bénulás (hemiplegia)





idegrendszer sérülése,





G82.0-G82.5

Kétoldali alsó végtag bénulás (paraplegia) és tetraplegia





megbetege-dése követ-keztében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetve plegia





G83-0-G83.9

Egyéb bénulásos szindrómák





Előrehaladott





G12.0-G12.9

Gerincvelői izomsorvadás és rokon szindrómák





deformitással járó





G71.0

Izomdystrophia





rendszer-betegségek





M363

Arthropathia egyéb haematologiai rendellenességekben (D50-D76+)





Kötőszöveti rendszer-betegségek





M364

Arthropathia máshová osztályozott túlérzékenységi reakciókban











M368

A kötőszövet szisztémás rendellenességei máshová osztályozott, egyéb betegségekben



II. Rész



A

B

C

D

E

1.

Betegségcsoport megnevezése

Betűjel

Szám

jel


Betegség BNO kódja

Betegség megnevezése

2.

Pervazív fejlődési

N

1

F84.0

Gyerekkori autizmus (autismus infantilis)



zavarok



1

F84.1

Atípusos autizmus









F84.2-F84.9

Rett szindroma,











Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar,











Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló











túlzott aktivitás,











Asperger szindróma,











Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar,











Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar

3.

Mentális és

O









viselkedészavarok















































Schizophrenia,





F20.0-F29

Schizophrenia,



schizotypiás és







Schizotypiás rendellenesség,



paranoid zavarok







Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek,











Indukált delusionalis rendellenességek,











Schizoaffektív rendellenességek,











Egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek,











Nem organikus pszichózis k.m.n.



Egyéb súlyos pszichiátriai kórképek olyan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 188. § d) pontja szerinti súlyos pszichiátriai beteg gyermek, aki közösséget, nevelési-oktatási intézményt - ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési-oktatási intézmény esetét - önmaga vagy a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat, és az állapot krónikussága miatt rendszeres gyermekpszichiátriai kezelésben részesül.





F30.0-F48.9

F90.0-F98.9


Hangulatzavarok, affektív rendellenességek, neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek

A viselkedés és érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai


4.

Vér és a vérképző szervek betegségek

E









Haemolyticus





D55.0-

Enzim rendellenességek okozta anaemia,



anaemiák közül





D58.9

Thalassaemia,











Sarlósejtes rendellenességek,











Egyéb örökletes haemolyticus anaemiák



Aplasticus és egyéb





D61.0-61.9

Egyéb aplasticus anaemiák,



anaemiák közül





D64.0

Örökletes sideroblastos anaemia



Véralvadási defektusok,





D66-D68.9

Örökletes VIII-as faktor hiány, IX-es faktor örökletes zavarai,



purpura és egyéb vérzéses állapotok







Egyéb alvadási zavarok



közül

















D69.1

Vérlemezkék minőségi rendellenességei









D69.3

Idiopathiás thrombocytopeniás purpura, ha súlyos, gyakori és kifejezett vérzéses epizódokkal és/vagy a kezelés súlyos mellékhatásaival terhelt, emiatt rendszeres és gyakori szakorvosi ellátást igénylő, életvitelükben korlátozott, megromlott életminőséget okozó krónikus betegség áll fenn, a fennállása, a tünetek első jelentkezése óta eltelt több, mint 6 hónap

5.

Rosszindulatú daganatok

F









Rosszindulatú daganatok esetén a kezelés időtartamára, és az azt követő 5 évig. Tartós szövődmény vagy károsodás esetén 18 éves korig





C00.0- C96.9

Az ajak, a szájüreg és garat, emésztőszervek, légző- és intrathoracalis szervek, csont és ízületi porc rosszindulatú daganatai; melanoma és a bőr egyéb rosszindulatú daganatai, mesotheliális és lágyszövetek rosszindulatú daganatai; emlő és a női nemi szervek, férfi nemi szervek, húgyrendszer rosszindulatú daganatai; szem, agy és központi idegrendszer egyéb részeinek rosszindulatú daganatai; pajzsmirigy és egyéb endokrin mirigyek rosszindulatú daganatai; rosszul meghatározott, másodlagos és nem meghatározott lokalizációjú rosszindulatú daganatok, nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai









D37.0-D48.9

Bizonytalan vagy ismeretlen viselkedésű daganatok

6.

Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek

D















M30.0-M30.8

Polyarteritis nodosa és rokon állapotok









M31.0-M31.9

Egyéb nekrotizáló vasculopathiák









M32.0-M32.9

Szisztémás lupus erythematosus









M33.0-M33.9

Dermatopolymyositis









M34.0-M34.9

Szisztémás sclerosis









M35.0-M35.9

A kötőszövet egyéb szisztémás érintettsége



szerzett immunhiányos szindróma





B24

HIV betegség k.m.n.



primer immunhiányos





D8000

Örökletes hypogammaglobulinaemia



betegségek





D8010

Nem familiaris hypogammaglobulinaemia









D8020

Immunglobulin A [IgA] szelektív hiánya









D8030

Immunglobulin G [IgG] alosztályok szelektív hiánya









D8040

Immunglobulin M [IgM] szelektív hiánya









D8050

Immunhiány megnövekedett immunglobulin M [IgM] mellett









D8060

Antitest hiány norm. immunglobulin szint mellett vagy hyperimmunoglobulinaemiával









D8080

Egyéb immunhiányok főként antitest defektusokkal









D8090

Immunhiány főként antitest defektusokkal k.m.n.









D81.0-D81.9

Összetett immunhiányok









D82.0-D82.8

Immunhiány egyéb defektushoz társulva









D83.0-D83.9

Közönséges kevert immunhiány









D84.0-D84.8

Egyéb immunhiányok

7.

Emésztőrendszer betegségei közül:

A















K21.0-K21.9

Gastro-oesophageális reflux, ha intraoesophagealis pH-méréssel és/vagy endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel









K22.0

Achalasia



Nem fertőzéses vékony-





K50.0-K50.9

Crohn-betegség



és vastagbélgyulladás





K51.0-K51.9

Colitis ulcerosa



Emésztőrendszer egyéb betegségei közül





K90.0-K90.8

Intestinalis malabsorptiok



























Beavatkozások utáni emésztő-rendszeri rendellenességek





K91.1

Gyomorműtét utáni szindrómák









K91.2

Műtét utáni felszívódási zavar, m.n.o.









K91.8

Beavatkozás utáni egyéb emésztőrendszeri rendellenességek, m.n.o.









K91.9

Beavatkozás utáni emésztőszervi rendellenesség k.m.n.



Ha az ételallergia 2 éves koron túli fennállását eliminációt követő terheléssel is igazolták, és az allergia alapvető élelmiszerre (tejre, tojásra vagy búzára) vonatkozik, valamint többszörös allergia esetén, mely a következőket is érinti: szója, olajos magvak





K52.2

Allergiás és nutritionális gastroenteritis és colitis



Egyéb súlyos gastroenterológiai betegségek közül





Z94.0

Májátültetésen átesett gyermek















A végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz





K73.0-K73.9

Idült májgyulladás









K72.1

Idült májelégtelenség

8.

Ritka betegségek közül:











Regionális szkleroderma

I



L94.0

Lokalizált scleroderma [morphea]



Huntington-kór

M



G10

Huntington-kór



Öröklődő ataxia

H



G11.0-G11.9

Öröklődő ataxia



Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek

H



G70.0-G70.9

Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek



Epidermolysis bullosa

I



Q81.0-Q81.9

Epidermolysis bullosa



Neurofibromatosis (benignus)

I



Q850

Neurofibromatosis (benignus)



Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)

H



Q851

Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)



Egyéb ritka betegségek: genetikai rendellenességgel élő személyek közül az, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával, vagy gén(ek) mutációjával született; vagy akiben klinikai genetikai szakorvos olyan veleszületett genetikai tünetegyüttest (szindrómát) állapított meg, ami a nemzetközileg általánosan elfogadott adatbázisban szerepel, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos

a beteg- ség jelle- gének meg- felelő betű- kód







9.

Az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül:











Pajzsmirigy rendellenes-

A



E03.0

Veleszületett hypothyreosis diffúz golyvával



ségei közül 6 éves korig





E03.1

Veleszületett hypothyreosis golyva nélkül



Diabetes mellitus esetén





E10.2-E10.9

Inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-, idegrendszeri-perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös, nem meghatározott szövődményekkel, Inzulin-dependens cukorbetegség szövődmények nélkül









E11.2-E11.7

Nem inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-, idegrendszeri-, perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös szövődményekkel



Zollinger-Ellison szindróma





D13.7

Endokrin pancreas









E16.8

A hasnyálmirigy hormontermelésének egyéb megjelölt zavarai



Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei közül:





E20.0-27.9

Hypoparathyreosis mellékpajzsmirigy túlműködése és egyéb betegségei Az agyalapi mirigy túlműködése Az agyalapi mirigy csökkent működése és egyéb rendellenességei Cushing szindróma Adrenogenitális szindrómák Hyperaldosteronismus A mellékvese egyéb betegségei



Több endokrin szerv kóros működése





E31.0-E31.9

Autoimmun polyglanduláris elégtelenség Polyglanduláris túlműködés Egyéb polyglanduláris hormonzavar Polyglanduláris hormonzavar, k.m.n.



Anyagcsere





E70.0-E70.9

Az aromás aminosavak anyagcseréjének zavarai



rendellenességek közül:





E71.0-E71.3

Az oldalláncos aminosavak és zsírsavak anyagcseréjének rendellenességei









E72.0-E72.9

Az aminosav anyagcsere egyéb rendellenességei









E73.0

Veleszületett laktáz-hiány









E74.0- E74.9

A szénhidrát anyagcsere egyéb rendellenességei









E75.0-E75.9

A sphingolipid anyagcsere rendellenességei és a zsírtárolás egyéb betegségei









E76.0-E76.9

A glycosaminoglycan anyagcsere rendellenességei









E77.0-E77.9

A glycoprotein anyagcsere rendellenességei









E83.0

A réz-anyagcsere rendellenességei





G



E84.0- E84.9

Fibrosis cystica

10.

Súlyos vesebetegségek

C









Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő beteg





Z99.2

Művesekezelésre szoruló beteg



Veseátültetés





Z94.0

Veseátültetésen átesett gyermek 18 éves korig



Nephrosis - szindróma (a kezelés befejezése után 3 évig)





N04.0-N04.9

Nephrosis



Chronikus pyelonephritis, vagy recidiváló pyelonephritisek húgyúti rendellenességek talaján (amennyiben műtéti korrekció nem lehetséges), illetve vesico-ureteralis reflux- szal járó esetekben (akkor vehető figyelembe, ha vesefunkció zavarral jár együtt)





N11.0-N11.9

Chronikus pyelonephritis



Progresszív glomerulonephritis





N01.0-N01.9

Gyors progressziójú nephritis syndroma



Idült veseelégtelenség, ha jelentős funkciózavart okoz (eGFR<60), vagy vérszegénységet okoz





N18.9

Krónikus veseelégtelenség



Fél évnél hosszabb ideig gyógyszeres kezelést igénylő tubulopathiak, amíg a gyógyszeres terápia fennáll





N10-N16

Tubulopathia

11.

Súlyos légzőszervi betegségek A *-gal jelölt esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén állapítható meg: Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónkus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk

G









Krónikus légzési elég-





J96.1

Idült légzési elégtelenség



telenségben szenvedő





J96.9

Légzési elégtelenség, k.m.n



Súlyos egyéb idült





J43.0-J43.9

Emphysema súlyos esetei*



alsólégúti betegségek





J44.8

Egyéb meghatározott idült obstruktív tüdőbetegség *









J44.9

Idült obstruktív tüdőbetegség*









J47

Bronchiectasia









J84.0

Alveoláris és parietoalveoláris állapotok*









J84.1

Egyéb interstitiális tüdőbetegségek fibrosissal*









J94.8

Egyéb meghatározott interstitiális tüdőbetegségek*



Beavatkozást követő





J84.9

Interstitiális tüdőbetegség, k.m.n.*



légzési rendellenességek,





J95.0

Tracheostomia malfunctio



m.n.o. közül





J95.3

Idült tüdőelégtelenség műtétet követően









J95.4

Mendelson szindróma









J95.5

Beavatkozás utáni subglotticus stenosis









J95.8

Egyéb beavatkozás utáni légzési rendellenességek*









J95.9

Beavatkozás utáni légzési rendellenesség, k.m.n.*









J98.0

A hörgők máshova nem osztályozott betegségei*









J98.4

A tüdő egyéb rendellenességei*



A gyermekkori asthma bronchiale súlyos formái





J45.0-J45.9

Asthma



Tüdő transzplantáció





Z94.2

Tüdő átültetésen átesett gyermek l8 éves korig

12.

Kardiológiai betegségek

B









Veleszületett és szerzett szívbetegségben





Q20.0-Q20.9

A szív üregeinek és összeköttetéseinek veleszületett rendellenességei



szenvedő a III-IV.





Q21.0-Q21.9

A szívsövények veleszületett rendellenességei



NYHA funkcionális stádiumban





Q22.0-Q22.9

A háromhegyű és a tüdőverőér-billentyűk veleszületett rendellenességei









Q23.0-Q23.9

Az aorta- és kéthegyű billentyűk veleszületett rendellenességei









Q24.0-Q24.9

A szív egyéb veleszületett rendellenességei









Q25.0-Q25.9

A nagy artériák veleszületett rendellenességei









Q26.0-Q26.9

A nagyvénák veleszületett rendellenességei









I32-I52

A szívbetegség egyéb formái



Transzplantáció





Z94.1

Szívátültetésen átesett gyermek 18 éves korig



Kombinált gyógyszeres kezelést igénylő súlyos hypertonia, amennyiben a kombinált gyógyszeres kezelés legalább két készítményből áll, és azokat napi rendszerességgel kell a gyermeknek szednie





I10-I15

Magas vérnyomás, hypertensiv betegségek súlyos esetei

13.

Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek

J















Q00.0-Q07.9

Az idegrendszer veleszületett rendellenességei









Q89.4

Összenőtt ikrek









Q90.9

Down-szindróma, k.m.n.









Q91.3

Edwards-szindróma, k.m.n.









Q91.7

Patau-szindróma, k.m.n.









Q96.9

Turner-szindróma, k.m.n.









Q98.4

Klinefelter-szindróma k.m.n.



Egyéb fejlődési





Q35-Q37

Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)



rendellenességek





Q31.0-Q31.9

A gége veleszületett rendellenességei*



közül:





Q32.0-Q32.4

A légcső és hörgők veleszületett rendellenességei*



a végleges (esetleg





Q33.0

Veleszületett cisztás tüdő*



műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása





Q33.2

A tüdő sequestratiója*



egy éven belül nem





Q33.3

A tüdő hiánya (agenesise)*



várható, illetve





Q33.4

Veleszületett hörgőtágulat*



gyermek gondozása





Q33.5

Ectopiás szövet a tüdőben*



különös terhet okoz.





Q33.6

A tüdő hypo- és dysplasiája*









Q33.8

A tüdő egyéb veleszületett rendellenességei*



A *-gal jelölt esetekben





Q33.9

A tüdő veleszületett rendellenessége*



az alábbi feltételek





Q34.0

Mellhártya-rendellenesség*



fennállása esetén





Q34.1

Veleszületett mediasztinális ciszta*



állapítható meg: Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk





Q38-Q45

Az emésztőrendszer egyéb veleszületett rendellenességei

14.

Neurológiai kórképek

H









A központi idegrendszer demyelinisatiós betegségei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt





G36.0-G36.9

Egyéb heveny, disszeminált demyelinisatio



Gyermekközösségben elhelyezhető, de gyakori epilepsziás rohamok, magatartási zavar miatt gyakran hosszabb otthoni megfigyelést, pihenést igénylő epilepsziás betegek, akik felügyelete, ápolása miatt a családtagok kénytelenek a munkájuktól távol maradni





G40.0-G40.9

Epilepsia



Epizodikus és paroxysmális rendellenességek közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt





G45.0-G45.9

Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) és rokon szindrómák









G46.0-G46.8

Agyi érszindrómák cerebrovasculáris betegségekben



Polyneuropathiák és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt





G60.0-G64

Örökletes és idiopathiás idegbántalom, Gyulladásos polyneuropathia, Egyéb polyneuropathiák, Polyneuropathia máshova osztályozott betegségekben, A környéki idegrendszer egyéb megbetegedései



Az idegrendszer egyéb rendellenességei közül: akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt





G91.0-G91.9

Vízfejűség (hydrocephalus)



Az agy- és arckoponya csontjainak egyéb veleszületett rendellenességei





Q75.0-75.9

Műtétet igénylő craniostenosisok



Fejlődésneurológiai





U9930

Infantilis spinalis laesio **



kórképek esetén a **-gal jelölt esetekben a diagnózis





U9950

Laesio cerebri progressiva cum effusionem subduralis**



felállításától





U9960

Laesio cerebri progressiva cum neurodysphagiam**



számított 1 évig





U9970

Laesio cerebri progressiva epilepsiamque**









U9980

Laesio cerebri progressiva**



Beszédzavarok közül





R47.0

Traumás eredetű aphasia

15.

Neonatológiai kórképek

Q















P07

1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig különös betegség nélkül



A perifériás idegrendszer súlyos bénulással járó, legalább egy éves intenzív kezelést igénylő szülési sérülései





P14.0

Erb-típusú bénulás szülési sérülés miatt









P14.1

Klumpke-típusú bénulás szülési sérülés miatt



Egyéb újszülöttkori krónikus tüdőbetegségek





P27.0

Wilson-Mikity szindróma*



A *-gal jelölt esetekben





P27.1

Újszülöttkori bronchopulmonális dysplasia*



az alábbi feltételek fennállása esetén





P27.8

Congenitális tüdőfibrosis, újszülöttek respirátor-tüdeje*



állapítható meg: Ha a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, akkor tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1 5 éves kor alatt vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, akkor az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar: krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbáció





P27.9

Újszülöttkorban keletkező krónikus tüdőbetegség k.m.n.*

16.

Többszörös és összetett betegségek

P









Mesterséges





Z93.0

Tracheostomával élő személy



testnyílással élő





Z93.1

Gastrostomával élő személy



személyek





Z93.2

Enterostomával élő személy









Z93.3

Colostomával élő személy









Z93.4

Egyéb művi, gyomor- vagy bélstomával élő személy









Z93.5

Cytostomával élő személy









Z93.6

Egyéb mesterséges húgyrendszeri szájadékkal élő személy









Z93.8

Egyéb művi stomával élő személy









Z93.9

K.m.n. művi stomával élő személy



Többszörös és összetett betegségek, melyek együttesen felelnek meg a rendeletben meghatározott feltételeknek









17.

Bőrbetegségek

I









Súlyos kiterjedt





D04.0-D04.9

A bőr in situ rákja



bőrgyógyászati kórképek, melyek 1 éven túl gyógyulnak vagy





D18.0-D18.1

Súlyos haemangiomák, Érfejlődési rendellenességek: Sturge-Weber-szindróma, Klippel-Trenaunay-Parkes-szindróma, van Lohuisen-szindróma



csak remissioba hozhatók és a betegek naponta





D22.9

Festéksejtes naevus: Tierfell naevus (testfelület 30%-át, vagy nagyobb részt érintő)



többszöri kenőcsös kezelést, kötözést





E80.2

Egyéb porphyria súlyos esetei



igényelnek





L10.9

Pemphigus súlyos formái









L12.2

Gyermekkori idült bullózus betegség









L13.0

Dermatitis herpetiformis (Duhring)









L20.9

Atópiás dermatitis súlyos formái









L40.9

Psoriasis súlyos formái









L51.9

Erythema exsudativum multiforme súlyos formái









Q82.1

Xeroderma pigmentosum súlyos formái









Q80.0-Q80.9

Ichthyosis congenita









Q82.2

Mastocytosis (Diffúz súlyos eset)